HVG Könyvek HVG Könyvek 2020. augusztus. 14. 19:16

Milyen ajtókat tárhat ki, ha nyitottak vagyunk?

A nyitottság egyenlő a szabadsággal, a befogadással, az életigenléssel, a sokféleség támogatásával, a rugalmas hozzáállással, a részvétellel, az elfogadással. Ezek a fogalmak hozzásegítenek, hogy nagyobb eséllyel találjuk meg a nekünk szóló lehetőségeket.

Van úgy, hogy nincs kedvünk kimozdulni, udvariassági köröket futni, kedvesnek lenni, lelkesedni, másokhoz kapcsolódni. Önmagában nincs ezzel gond. A gond ott kezdődik, ha ezek a döntések uralják a napjainkat a tenni vágyás, illetve az aktív cselekvés helyett. Az ilyen mértékű bezárkózottság nem nyit ajtókat a lehetőségekre, amelyekkel élve fel tudnánk szabadítani a kreatív potenciált az életünkben.

A kihívások új helyzeteket, izgalmas lehetőségeket tartogathatnak, legyen szó akár egy új készség fejlesztéséről, új barátságokról, új projektekről, ismeretlen helyszínekről vagy más kultúrák megismeréséről. Minden egyes kihívás új utakra vezet, ami színesíti az életünk és szélesíti a perspektívánk.
 
Nem helyett igen, igen helyett nem

Az igen szó lehetőségek tárházát nyitja meg a számunkra. Beleegyezést, kapcsolódást, hajlandóságot, energiát, nyitottságot jelent. Az igen azt jelzi, hogy valami zöld utat kap: egy projekt, egy kapcsolat, egy kérés, egy terv vagy egy állásajánlat. Az igenhez pozitív jelzőket társítunk, a nemhez pedig negatívakat – pedig a határidőnaplónk túlzsúfolásának elkerülése végett érdemes alkalmaznunk a nemet mondás képességét is. Gondoljuk át, hogy nekünk mire van inkább szükségünk: bátorságra, hogy belevágjunk, igent mondjunk az új lehetőségekre, vagy határozottságra, hogy ne vállaljuk túl magunkat, és nemet tudjunk mondani a feladatokra.

Elhangzott mostanában valamelyik mondat a szánkból? „Persze, hagyd, majd én megcsinálom!”, „Nem, nem kell segítség, megoldom egyedül, köszi”, „Igen, persze, bevállalom még ezt a munkát, most jól jön a pénz nyaralásra”. Ha ismerős valamelyik, akkor ideje nyitottnak lenni a nemet mondás képességének fejlesztésére. Ahhoz ugyanis, hogy a kezünkben tartsuk az életünk irányítását, szükséges néha nemet is mondani. Ha nem tanuljuk meg jól kezelni az időnket, az elvárások szinte megfojthatnak.

Másrészről néha napi egyetlen igen is elegendő lehet, hogy észrevegyük a kínálkozó lehetőségeket, és olyan ajtók nyíljanak ki előttünk, amelyek elvezethetnek egy kreatívabb élethez. Ha eddig egyedül ebédeltünk a gép előtt, menjünk ki a kollégákkal az étterembe! Nem mertünk lemenni a konditerembe, mert megbámulnak? Ne törődjünk velük! Nem mentünk futni, mert nem volt kedvünk/hideg volt/esett? Irány a pálya! Nem merünk fizetésemelést kérni? Vágjunk bele csak azért is! Ki tudja, milyen lehetőségeket tartogatnak a bevállalt helyzetek. Az igenek nyitottságot, erőfeszítést és kockázatvállalást követelnek, így a bátorságunkat is trenírozzuk velük.

Kritikus gondolkodás

A kritikus gondolkodásnál fontos, hogy ne csak szubjektív benyomások által hozzunk döntéseket, és kevésbé legyünk megvezethetők a válogatás nélkül érkező információ által. A kritikus gondolkodás képessége lehetővé teszi, hogy az információk rendszerezésével minden helyzetben a lehető legmegfelelőbb döntést hozzuk.

De hogyan lehet fejleszteni a kritikus gondolkodást? Legyünk kíváncsiak, de ne naivak. Összpontosítsunk, hiszen a figyelem összpontosítása egyre fontosabb abban a korban, ahol rengeteg zaj próbálja elvonni ezt az értékes erőforrásunkat. Készítsünk jegyzeteket, hiszen a mikroteendők vagy a hirtelen felbukkanó ötletek meg tudják zavarni a fókuszunkat. A megkérdőjelezés képessége is fontos a kritikus gondolkodás elsajátítása során. Mindig kérdezzük meg magunktól, hogy miért?! Miért ezt a szakértőt tartjuk a témában megfelelőnek? Miért akarjuk azon a helyen tartani a rendezvényt? És így tovább.
 
Lássunk minél több variációt, és ismerjünk meg sok szemszöget, hogy megláthassuk a nagyobb képet is, ezáltal pedig a legmegfelelőbb úton tudjunk elindulni. A kritikus gondolkodásnál mindenképpen érdemes törekedni arra, hogy érvekkel támasszuk alá a mondanivalónkat, ne általánosítsunk, ne ítélkezzünk, ne keverjük össze a szubjektív véleményt az objektív tényekkel, több nézőpontból is vizsgáljuk meg a gondolatainkat, és tanuljunk meg kérdezni, valamint megkérdőjelezni a dolgokat.

Hogyan döntsünk?

hvgkonyvek.hu

Legyünk bármennyire nyitottak és kihívást keresők, mindig ott lesz a döntéseink mérlegelésének súlya a vállunkon. Samantha Agoos TED-ED-videójának ötlépéses folyamata abban segít, hogy jól tudjunk dönteni.

1. Fogalmazzuk meg jól a kérdést! A kritikus gondolkodás folyamatát mindig azzal kell kezdeni, hogy megfogalmazzuk a megfelelő kérdést, amely nem a választandó eszközre, hanem a valódi célunkra irányul.
 
2. Gyűjtsünk információt! Ha megvan a kérdés, világosan láthatjuk az alternatívákat. Ismerjük meg mindet alaposan: ez segít mérlegelni, és végeredményben közelebb visz a célhoz.

3. Mérlegeljük az információkat! Ezt kritikus kérdések feltevésével tehetjük meg. Egy döntés előtt kérdezzük meg: „milyen feltevésből indulunk ki?”, „mit akarunk, és mit feltételezünk?”.

4. Vegyük figyelembe a lehetséges következményeket! A kecsegtetőnek tűnő rövid távú nyereség mellett érdemes belegondolni a hosszú távú hatásokba is.

5. Ismerjük meg mások nézőpontját is! Talán a legnehezebb elfogadni, hogy nem csupán a saját véleményünk lehet helyes. De ha ez sikerül, akkor további lehetőségeket fedezhetünk fel, és így megalapozottabb döntést hozhatunk.

Összefoglalva: a nyitottság segít a lehetőségek meglátásában, a kihívások révén kipróbálhatjuk magunkat, a kritikus gondolkodással pedig megrostálhatjuk az információkat, hogy elérjük a valódi célt. Ha tudatosan alkalmazzuk, mindezek erejével kreatívabb életet élhetünk, és jobb világot teremthetünk.

A fenti cikk Szlafkai Éva Élj kreatívan! című könyvének szerkesztett részlete.

Miképpen oldhatunk meg alkotó módon váratlan helyzeteket? Hogyan aknázzuk ki, ha több minden érdekel bennünket? Miként láthatunk a problémákban lehetőséget, és meríthetünk a kudarcból ihletet? Szlafkai Éva könyvét itt rendelheti meg kedvezménnyel.

Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.