A stressz hatással van a teljesítményre, és sokszor olyan szintű probléma alakulhat ki, hogy szakembert is ajánlott bevonni. Az esetek nagy részében azonban az ember magán is segíthet. Kenyeres András coach könyvében négy pontba szedve mutatja be a stresszkezelés lehetőségeit.
1. Elkerülés
Nem tudunk minden stresszhelyzetet elkerülni, mégis van, amikor ez a módszer eredményes lehet. Hogyan tegyük?
- Mondjunk nemet! Tudjuk, mire van időnk, és mi az, ami már nem fér bele!
- Kerüljük el a bosszantó embereket! Ha van rá módunk, csak olyanokkal tartsunk kapcsolatot, akik nem idegesítenek bennünket. Ha ez mégsem lehetséges, korlátozzuk az időtartamot a lehető legrövidebbre!
- Alakítsunk ki megfelelő környezetet és szokásokat! Napirendünkből a stresszt - amennyire lehet - zárjuk ki! Ha egy tévéműsoron vagy a híreken bosszankodni szoktunk, ne nézzük! Ha zavar egy buszjárat, menjünk másikkal!
- Mindig csak azzal foglalkozzunk, ami előttünk van! Kerüljük, hogy egyszerre több dologgal is foglalkoznunk kelljen! Egyszerre csak egy dolgunk legyen, és mindig az, amit épp tennünk kell.
2. A helyzet megváltoztatása
Nem mindig tudjuk elkerülni a stresszhelyzeteket: ilyenkor más módszerhez kell folyamodnunk. Nézzük meg, mit változtathatunk az adott szituáción, hogyan csökkenthetjük előfordulási valószínűségét!
- Adjunk hangot az érzéseinknek: ha valami zavar, fejezzük ki, ne tartsuk magunkban!
- Legyünk hajlandók kompromisszumot kötni: ha vitánk van valakivel, legyünk nyitottak a kompromisszumos megoldásokra, hisz valószínű, hogy mi is ezt várnánk el tőle!
- Legyünk asszertívak: kommunikáljunk asszertívan!
- Ügyeljünk az időbeosztásunkra: a rossz időgazdálkodás sok stresszel járhat. Sok bosszúságtól menekülhetünk meg, ha tervezünk, és elég időt szánunk a dolgainkra.
3. Alkalmazkodás és elfogadás
Amennyiben nem tudjuk elkerülni vagy megváltoztatni a stressz forrását, változzunk meg mi magunk!
- Keretezzük át, nézzük a stresszhelyzetet másik szemszögből! Legyünk pozitívak: keressük, hogy mi jó származhat az adott helyzetből! Mindig mindenben van valami jó, valami lehetőség – kérdés, hogy megkeressük-e, ráirányítjuk-e a figyelmünket.
- Nézzük a teljes képet, emelkedjünk ki a helyzetből egy elképzelt helikopterrel, és nézzünk rá nagyobb távlatokból! Mennyire fontos nekünk ez a vita, ez a probléma? Hosszú távon is meghatározó lehet-e?
- Legyünk óvatosak a mércénkkel, a maximalizmus ugyanis jó táptalaja a stressznek. Törekednünk kell a legjobb eredményre, de vajon az élet minden helyzetében szükség van-e erre, vagy érdemes volna szelektálni? Döntsük el, miben lehetünk magunkhoz esetleg egy kicsit engedékenyebbek!
- Koncentráljunk a jóra, ha úgy érezzük, hogy a dolgok összefogtak ellenünk! Lépjünk ki egy kicsit a helyzetből, és gondoljunk arra, mi minden jó az életünkben! Jó módszer lehet, ha minden este leírunk három jó dolgot, ami aznap történt.
- Ne próbáljuk meg irányítani, amire nincs ráhatásunk! Mindig kérdezzük meg magunktól, hogy tudunk-e a helyzeten változtatni, vagy sem! Klasszikus példa erre az időjárás: fölösleges bosszankodni rajta, úgysem tőlünk függ.
- Ami nem öl meg, erősebbé tesz, mondják, és az élet olykor valóban kemény kihívások elé állíthat bennünket. Ilyenkor gondoljunk rá, hogy e tapasztalatoktól csak még erősebbek leszünk.
- Bocsássunk meg! Az emberek sokszor hibáznak. Nem létezik olyan, hogy tökéletes világ vagy tökéletes személy. Fogadjuk el ezt! Bosszankodhatunk, de aztán hagyjuk, hogy haragunk elszálljon.
4. Pihenés és étkezés
Önmagunkat ugyanúgy fel kell töltenünk, mint például a telefonunkat, csak ennek a folyamatnak vannak szabályai, amelyeket nem mi írunk, hanem a természet. Nézzük, milyen pihentető lehetőségek állnak rendelkezésre, amelyek az egészségünkre is jótékonyan hatnak, és segítik a stresszkezelést:
- Séta. Akár a természetben, akár a városban, egyedül vagy a párunkkal, a barátainkkal. Nem kell, hogy célunk legyen, csak sétáljunk egy nagyot. Nem a rohanásé a főszerep, hanem a nézelődésé, a gondolkodásé vagy egyszerűen csak a jelenlété!
- Beszélgetés. Töltsünk minőségi időt barátainkkal, akik fontosak nekünk! Tegyük ezt személyesen: ne elégedjünk meg a chateléssel! Beszéljük ki magunkból a dolgainkat, hallgassuk meg, mások hogyan reagálnak, mik az ő történeteik; lényeg, hogy beszélgessünk!
- Figyeljünk az élet apró dolgaira. Itt olyasmire gondolunk, mint amilyenek a napi étkezések. Legyenek ezek is apró rituálék, engedjük meg magunknak, hogy ilyenkor kicsit kikapcsolódjunk!
- Olvasás. Nem a friss hírekre vagy a Facebook, az Instagram hírfolyamára gondolunk, hanem szépirodalmi, építő, illetve kikapcsoló művekre. Engedjük, hogy megérintsenek gondolataikkal, hogy világukkal elrepítsenek a hétköznapokból!
- Humor. A stresszkezelésben, sőt úgy általában az életben fontos a humor. Segít leküzdeni a nehéz helyzeteket, és nem lehet eléggé hangsúlyozni, mennyire jótékony hatású, ha olykor önmagunkon is tudunk nevetni. Gyakoroljuk: nevessünk sokat!
- Megfelelő táplálkozás. Ha megfelelően táplálkozunk, sokkal felkészültebben fogadjuk a stresszhelyzeteket.
- Elég alvás. Alakítsuk ki a számunkra legmegfelelőbb alvási szokásokat úgy, hogy figyelembe vesszük a lehetőségeinket! Legyen az alvásunkban rendszer, amelyet lehetőleg nem bolygatunk meg. Néhány nap kialvatlanság után nem töltődhetünk fel 14 óra alvással, ezért is fontos a megfelelő szokások kialakítása.
A fenti cikk Kenyeres András Győztes gondolkodás című könyvének szerkesztett részlete. Mitől lesz egy sportoló eredményes? Hogyan érhetjük el a maximumot anélkül, hogy kiégnénk? Mit tanulhatunk a sikeres sportolóktól a civil életben? Könyvében Kenyeres András coach, a magyar férfi vízilabda-válogatott mentáltrénere nyújt segítséget annak, aki ki akarja hozni magából a maximumot mind fizikailag, mind szellemileg. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.