A szülők elképzelése azzal kapcsolatban, hogy mivel segíthetnék elő gyerekeik boldogulását, gyakran szöges ellentétben áll az ezzel kapcsolatos kutatásokkal. A boldogságnak ugyanis az örömön kívül más összetevői is vannak.

Az öröm az a fajta boldogság, amelyre sok szülő törekszik saját maga és gyerekei számára. Bizonyos kívánságok teljesítésével – például finom ételekkel, klassz élményekkel, szép dolgok megszerzésével – érhető el. Ezek az ismétlődő interakciók hosszú távon azt az üzenetet közvetítik feléjük, hogy a boldogság az, ha jól érezzük magunkat, élvezzük az életet, megkapjuk, amire vágyunk.

Bár az öröm, az elégedettség rövidtávon boldogságot okoz, hosszú távra mégsem elég. Ha gyerekeinknek a legjobb esélyeket szeretnénk biztosítani a boldog és teljes életre, meg kell tanítanunk nekik egyensúlyba hozni a vágyaikat mindazzal, amit fontos, jó, és felelősségteljes. A boldogság alapjaira irányuló kutatások azt mutatják, hogy a hosszú távú boldogsághoz elsősorban az elköteleződés és a felelősség járul hozzá.

1. Az elköteleződés

Az elköteleződés képességeink kreatív alkalmazása a kihívások teljesítése érdekében. Ennek során jön létre gyakran a flow, vagyis az az állapot, amikor teljesen elmerülünk egy tevékenységben. Azok a tevékenységek, amelyek kapcsán legnagyobb eséllyel alakul ki elköteleződés – legalábbis kezdetekben –, nem mindig szórakoztatóak vagy örömteliek. Például egy hangszer vagy egy számítógépes program megtanulása, sokszor bonyolultak, és a szükséges képességek csak gyakorlással, kitartással fejleszthetők.

Gyakorlati tippek az elköteleződés fejlesztéséhez

Van a gyerekünknek olyan hobbija vagy más elfoglaltsága, amelybe bele tud feledkezni (vagyis flow-élménye)? Tartogat-e még újabb kihívásokat ez a tevékenység, ahogy egyre ügyesebb lesz? Ez a két jellemző – a tevékenység végzése közben mintha repülne az idő, illetve hogy a fejlődő képességek egyre nagyobb kihívásokat tesznek lehetővé – fémjelzi az elkötelezetten végzett tevékenységeket.

Kisebb gyerekek számára a játék flow-élményt jelent. Ezért gondoskodjunk arról, hogy minden nap legyen lehetőségük a szabad játékra. Nagyobb (iskolás korú) gyerekek esetében segítsünk találni olyan elfoglaltságot, amelyet megtanulhatnak, és amely fejleszti őket, ha maguk még nem mutattak érdeklődést valamiben.

Kiindulásnak jó a zene és a sport, de gondolkodhatunk bármi másban is, ami képességeket igényel, és mindig újabb kihívást jelent, mint például a festés, a kertészkedés vagy az asztalosmunka. Ugyanakkor arra is figyeljünk, hogy a gyereknek maradjon elég ideje játékra is, és saját flow-élményét ő maga, ne pedig mi válasszuk ki.

2. A felelősség

A felelősség, amit „szolgálatnak” is nevezhetünk, a képességeink alkalmazását jelenti egy nemesebb cél érdekében. Amikor valamilyen felelősségre törekszünk, akkor olyan dologra fókuszálunk, amelynek a személyes céljainkon és vágyainkon túl szélesebb hatása és célja van. A felelősség témakörébe tartozik a gondoskodás és az együttérzés is.

3. A hálaadás

A hálaadás a minket ért áldások számbavétele. A hála gyakorlása enyhíti a szorongást, a depressziót, javítja a mentális, érzelmi és fizikai egészséget. A hála emellett erősíti a kapcsolatokat is (a boldogság elsőszámú faktorát), mert ezen keresztül értjük meg, más emberek hogyan támogatnak bennünket.

4. A testedzés

Ez a fizikai tevékenység igen kedvezően befolyásolja a mentális egészségünket is. A rendszeresen mozgók nemcsak egészségesebbek, hanem boldogabbak is. A testedzésnek ugyanis olyan alapvető hatása van a testi és mentális egészségre, hogy talán ez a legfontosabb dolog, amit a jóllétünk javítása érdekében tehetünk.

A fenti cikk Erica Reischer 75 stratégia boldog és sikeres gyerekek neveléséhez című könyvének szerkesztett részlete.

Mit tegyünk, ha a gyerekünk nem akar elindulni a játszótérről? Hogyan fegyelmezzünk hatékonyan? Miért nem előnyös úgy dicsérni: „Ügyes vagy!”? Könyvében Erica Reischer pszichológus és nevelési tanácsadó kutatások alapján foglalja össze a gyereknevelés 75 legfontosabb stratégiáját. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.