Mi lesz a HR funkcióval?
Népszerű manapság azt állítani, hogy egy vállalat életében a legfontosabb tényező az ember, valamint a siker kulcsát a munkatársak tudása jelenti. Csakhogy akkor hogyan lehetséges az, hogy szakértők tömege világszerte az emberierőforrás-gazdálkodás (HR) végéről beszél? Erre a kérdésre is - többféle - választ találunk a HR a 21. században című, a HVG Kiadói Rt. által a közelmúltban megjelentetett könyvben.
Az olvasó egy olyan nívós szöveggyűjteményt tart a kezében, amelyben csaknem három tucat külföldi és magyarországi szakember írását olvashatja. A szerzők tanácsadók, a vezetéstudomány jeles képviselői, valamint a HR-rendszerükről híres multinacionális cégek HR-szakemberei. A szerkesztői elképzelés az volt, hogy egy olyan kötetet állítsanak össze, amelyben nem hemzsegnek az újabbnál újabb elméletek, inkább gyakorlati tanácsokat és ötleteket sorakoztat fel és megpróbál hasznos lenni az olvasó számára.
A könyv öt részre tagolódik. Az első természetesen az emberről szól, hiszen az ember áll minden humán rendszer középpontjában. Olvashatunk a globalizációnak e szakterületet érintő hatásairól, munkavállalók új igényeiről, amelyeket a munkahelyükkel szemben támasztanak és a munkaerőpiac által indukált kihívásokról. A következő részben olyan módszerekről kapunk képet, amelyeket alkalmazva a HR-stratégia előnyei számokban jeleníthetők meg. Nagyon fontos ezen előnyök számszerűsítése, mert ez segíti a HR értékének megbecsülését, a többi vezető számára is kézzelfoghatóbban jelzi szakmai súlyát. A nagyvállalatok bizonyos feladatok elvégzésére ugyanis a belső HR-osztály helyett szívesebben kérnek fel külsős szakértőt. A vezetők ugyanis gyakran nem látják, hogy a humán osztályon érvényesülne az üzleti szemlélet.
Természetesen nem maradhatott ki a kötetből a szervezeti kultúra jelentőségét alátámasztó rész. Ebben arról olvashatunk, hogy a gyorsan változó környezetben a fő feladat az innovatív légkör megteremtése és a gyors alkalmazkodást támogató struktúra kialakítása. A negyedik rész a változásmenedzsment fő gondolatairól, az ezzel kapcsolatos gyakorlati tanácsokról ad számot. Ezekben az írásokban olyan elvek fontosságát emelik ki a szerzők, mint a nyílt, őszinte kommunikáció, a dolgok rendszerben való látása, a világos szervezeti identitás, az egyéni tudás közössé tétele - mindez az olvasó eszébe juttatja a szervezetfejlesztés legfontosabb sarokpontjait. Végül pedig újra felteszik a szerkesztők a kérdést, hogy akkor most a vég közeledik a HR számára vagy egy új kezdet, és az olvasót is ennek átgondolására biztatják. A magyarországi részben olyan nagyvállalatok gyakorlatába kapunk bepillantást, mint a Budapest Bank vagy a Magyar Posta Rt. Azt is megtudhatjuk, miként értékelik a magyar szakemberek a globális trendeket. A könyv jó szívvel ajánlható minden HR-területen gyakorló szakembernek, kutatóknak és vállalati vezetőknek egyaránt. A szerkesztők élvezetes szellemi felfedezőútra invitálják az olvasót, a bemutatott példákból pedig rengeteget lehet tanulni.
HVG-Hewitt Inside, 372. oldal, 4500 forint
Kalapos Rita
Kapcsolódó oldal:
HR a 21. században