A kisebb kádnyi műanyag tárolókban egyre nagyobb halomba gyűlnek a csillogó érmék. A teremben másfél tucatnyian dolgoznak, egyenköpeny nélkül. Egy tréningruhás hölgy tolómérőt vesz elő, beletúr a kupacba. Hárman köré gyűlve figyelik. „Rendben, mehet tovább” – jelzi a „gyorsteszt” eredményét, de azért vet egy pillantást a pénzverő gép elektronikus irányítópaneljére. A terem végében működő csomagológépből kikerülő zacskókba gyűlt pénzt kartondobozokba teszik, majd húszasával összefóliázva a pozsonyi jegybankba indítják.

Így készülnek az euróérmék augusztus óta a közép-szlovákiai – a város turisztikai marketingje szerint Európa földrajzi központjától mindössze 3 kilométerre fekvő – Körmöcbányán (Kremnica). A pénzverde öt gépe percenként hétszáz érmés sebességgel robotol: a fémkorongok két oldalára egyszerre kerül rá a minta. Nagy a hajtás, az üzem december végéig három műszakban, megállás nélkül dolgozik, összesen félmilliárd darab érmének kell elkészülnie. A gyűjtők számára 180 ezer egyedi euróérmét is vernek, a váltáshoz készülő kezdőcsomagokban pedig egy-egy koronából euróba áttűnő hologramos érmét is elhelyeznek. „Az eurócsatlakozás – mondta büszkén a HVG-nek a háromszáz fős, a bejáratnál fémdetektoros kapuval és tenyérlenyomat-érzékelővel őrzött vállalat egyik alkalmazottja – az egész nemzet sikere.”

A szlovák euróval a magyar történelem egy darabja is bekerül a pénzügyi unióba. Az euróérmék hátoldalára minden tagállam saját jelképet ver: a szlovák tíz-, húsz- és ötvencentesen a pozsonyi vár, az egy- és kéteuróson pedig a magyar címerben is szereplő kettős kereszt díszeleg. A világ legrégebbi, folyamatosan működő pénzverdéje ráadásul az egyik legjelentősebb középkori felvidéki bányavárosban működik.

Amióta a város polgárai 1328-ban bányászati és pénzverési kiváltságokat kaptak Anjou Károly Róberttől, magyar királyok sora veretett Körmöcbányán érmét: ezüstből készült garast, tallért, dukátot. 1335-től pedig aranyforintokat, amelyek – a környékbeli ős- és ókori leletek, a monarchiás és a csehszlovák időkből származó papírpénzek, ósdi bányászszerszámok és tárnatérképek mellett – a város egyik fő turisztikai látványossága, a bányászati és érmemúzeum díszei.

SCHWEITZER ANDRÁS / KÖRMÖCBÁNYA