Külföldi katonai támaszpont létrehozása Csehországban - tekintettel az 1968-as prágai tavasz eltiprása után 23 évre elnyúlt ideiglenes szovjet tartózkodásra - rendkívül érzékeny téma. "A támaszpont komoly beavatkozás egy ország szellemiségébe, egységébe" - véli Jirí Paroubek volt szociáldemokrata kormányfő, aki a kezdeti bizonytalankodás után határozottan ellenzi és feleslegesnek tartja a radarállomást. Az egykori polgári demokrata Václav Klaus államfő véleménye viszont fordított irányban változott. "Történelmi tapasztalataink alapján érzékenyek vagyunk, ha idegen katonai egységek területünkön való tartózkodásáról van szó. Ez valószínűleg nem találkozna megértéssel" - nyilatkozta korábban egy német lapnak. Nemrég viszont már azt mondta a BBC-nek: számára az amerikai radar csehországi elhelyezése az euroatlanti és a cseh- amerikai együttműködés kifejeződését jelenti.

A jobbközép koalíciós kormányt vezető Mirek Topolánek tavaly januárban jelentette be hivatalosan az amerikai radarállomás létrehozásának a tervét, s azóta egyértelműen kitart a projekt mellett, melyet nemzetbiztonsági szempontból elsőrendű fontosságúnak minősít. "Semmi rosszat nem látok abban, ha területünkön olyan berendezés lesz, amely egy jól működő védelmi rendszer része. Ez Csehország számára elsőrendű biztonsági és politikai ügy" - jelentette ki Topolánek, aki a vezető cseh politikusok közül egyedüliként még az amerikai retorikát is átvette, s feltűnően gyakran beszél "lator államokról", a terrorizmust támogató Iránról, a diktatórikus Észak-Koreáról, s az oroszokat sem kíméli.

Az immár másfél éve folyó csatározás eddigi egyetlen eredménye: a kormánynak sikerült megakadályoznia népszavazás kiírását. Ez nem is volt nehéz, a cseh jogrend ugyanis nem ismeri az általános népszavazás intézményét, így minden esetben külön törvény elfogadása szükséges. A radart nemcsak a csehek 70 százaléka és a szociáldemokrata-kommunista ellenzék utasítja el, hanem a koalíciós zöldek egy része is, azaz jelenleg még a parlament sem mondana rá igent.

Egyelőre ismeretlenek a keretegyezmény pontos részletei. Annyi biztos, hogy a radarállomást Prágától 50 kilométerre délnyugatra, a Brdy katonai körzetben építik fel, a bázison kétszáz amerikai katona teljesítene szolgálatot, a cseh hadseregnek pedig állandó megfigyelője lehetne ott. A radar műszaki paraméterei állítólag azonosak a Marshall-szigeteken működő amerikai radaréval. Korábban felmerült, hogy azt a radart korszerűsítenék, s helyeznék át Csehországba. A Brdy környéki lakosság attól tart, hogy a radar ártalmas az egészségre. A kormány ezt cáfolja, de Martin Bursík környezetvédelmi miniszter a napokban beismerte: a kormány megrendelésére készített tanulmányok csupán hipotetikus adatokkal dolgoztak, a valódi paraméterek ugyanis szupertitkosak.

Az amerikai katonák csehországi tartózkodását szabályozó megállapodásról még javában folyik a vita. Prágai külügyminisztériumi források szerint a felek nem tudnak megegyezni az amerikai katonák adózásáról. Prága azt követeli, hogy Csehországban adózzanak, míg Washington ezt elutasítja.

A csehországi radarállomás a Lengyelországban létrehozandó rakétavédelmi bázissal együtt az amerikai légvédelmi pajzs európai eleme lenne. "Azért esett a választás Cseh- és Lengyelországra, mert az ott elhelyezett berendezések védenék a leghatékonyabban a többi NATO-szövetségest" - jelentette ki George W. Bush amerikai elnök tavalyi prágai látogatásán. Bush szerint a radarállomás és a rakétabázis elsősorban az esetleges iráni és észak-koreai rakétatámadás ellen védene.

Míg a csehekkel megegyeztek az amerikaiak, a lengyelekkel még nem. Lapzártánkkor is javában folytak a színfalak mögötti egyeztetések, és a hétvégi patthelyzet ellenére Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter hétfőn váratlanul Washingtonba utazott. És bár Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a keddi prágai aláírás után a tervekkel ellentétben aligha utazik Varsóba, olyan hírek is lábra kaptak, hogy Donald Tusk lengyel kormányfő valahol mégis találkozik vele.

Varsó a tíz elfogórakéta telepítésének ellentételezéséül jóval többet követel Washingtontól, mint Prága. A cseh fél nyeresége, hogy kiválasztott cégei bekapcsolódhatnak az amerikai rakétavédelmi, illetve más katonai-műszaki programokba. "Ezzel a csúcstechnológiák közelébe kerülünk" - szögezte le büszkén Topolánek. Varsó azonban Patriot rakétákat szeretne kapni Washingtontól, hogy növelje az ország biztonságát. Az USA legutóbbi javaslata azonban csak egy Patriot-egység ideiglenes lengyelországi elhelyezésével számol - ez pedig nem elég Varsónak. Washington azonban kijelentette, ha nem tudnak megegyezni, Litvániában építik fel a bázist. A litvánok ezzel állítólag egyetértenek, de Moszkva számára teljességgel elfogadhatatlan egy amerikai bázis a volt szovjet köztársaságban. A Kreml már korábban is jelezte: a radarállomást és a rakétabázist fenyegetésnek tekinti, ezért ellenlépésként rakétákat irányoz majd az amerikai eszközöknek otthont adó cseh és lengyel területekre.

Alekszej Fedotov prágai orosz nagykövet vasárnap a cseh köztelevízióban ugyanakkor kijelentette: Moszkva akkor egyezne bele a bázisok létrehozásába, ha azokon állandó megfigyelői lehetnének. Washington ezt állítólag elfogadná, de Prága határozottan ellenzi. "Nem, nem és nem" - szögezte le Topolánek. A radarállomást Oroszországon kívül Szlovákia és Ausztria is élesen támadja.

Amerikai oldalon sincs egységes álláspont a rakétapajzs európai elemeiről, s vitatott a projekt finanszírozása is. Döntés alighanem a novemberi amerikai elnökválasztás után várható. Vlasta Parkanová cseh védelmi miniszter szerint a prágai parlament is legkorábban jövő tavasszal foglalkozik a radarállomással.

KOKES JÁNOS / PRÁGA