Látványos győzelmet aratott a nemzetközi csővezetékek orosz ellenőrzésére törekvő Moszkva a múlt hét végén Közép-Ázsiában: Vlagyimir Putyin orosz elnök kazah és türkmén kollégájával megegyezett arról, hogy a három ország 2008-ban megkezdi egy a Kaszpi-tengert északkelet felől megkerülő nemzetközi csővezeték építését. A türkmén gázlelőhelyeket és a három ország csőhálózatát összekötő újabb vezeték megépítése azt eredményezheti, hogy értelmetlenné válik az EU és az USA által szorgalmazott, Oroszországot elkerülő vezeték. Orosz közlések szerint a több mint egy évtizede tervezgetett Nabucco-vezetéket esetleg kiváltó új útvonalon kezdetben évi 5-7 milliárd köbméter gáz juthat Oroszországba, ám az igények növekedése esetén a kapacitás elérheti a 30 milliárd köbmétert.

Bár a türkmén vezetők hangsúlyozzák, a megállapodás nem azt jelenti, hogy végleg lemondtak volna az Oroszországot megkerülő gázútvonalak fejlesztéséről, a politikusi nyilatkozatok mögött egyelőre alig van exportálható energia. Türkmenisztán évente 60 milliárd köbméter gázt szállít külföldre, s ha feltölti a már létező, illetve megépítendő, Oroszország felé tartó vezetékeket, aligha marad nála szabadon értékesíthető gáz.

Hogy Türkmenisztán végül Oroszországot választotta, részben azzal is magyarázható, hogy vontatottan halad a Nabucco-terv megvalósítása, folyamatosan csúszik az építkezések megkezdése. Türkmenisztán valószínűnek tűnő kiesése után a Nabucco-pártiak egyetlen reménye, hogy Iránból és a 3 ezer milliárd köbméternyi gáztartalékkal rendelkező Azerbajdzsánból érkezhet földgáz. Jelenleg azonban sem Azerbajdzsán, sem Irán nem képes jelentősen növelni az exportját.