Oroszország végleg elvetette az EU által szorgalmazott energiacharta aláírását. Nincs lehetőség a kompromisszumra, s mivel az egyezménytervezet alig ad valamit Oroszországnak, a kérdés végleg eldőlt - jelentette be pár nappal a pénteki szamarai EU-orosz csúcstalálkozó előtt Szergej Jasztrzsembszkij, Vlagyimir Putyin orosz elnök EU-kapcsolatokban illetékes képviselője. A politikus hozzátette ugyan, Moszkva kész együttműködni az európai vállalatokkal az oroszországi gáz- és olajlelőhelyek feltárásában, ám úgy fogalmazott, vége azoknak az időknek, amikor a külföldiek azt csináltak, amit akartak a 143 milliós országban. "Akkor lehet szó együttműködésről, ha abban részt vesz a Gazprom, s a külföldiek elfogadják a feltételeinket. Az energia a mi ütőkártyánk, amit ellenszolgáltatás nélkül eszünk ágában sincs kiadni a kezünkből" - magyarázta Jasztrzsembszkij.

A csúcs előtt egyébként Litvánia és Észtország is fontolgatta, hogy csatlakozik Lengyelországhoz, amely fél évvel ezelőtt megvétózta az EU és Oroszország közti új együttműködési egyezmény részleteiről folytatandó tárgyalások megkezdését. Litvánia a hozzá irányuló orosz olajszállítások állítólagos üzemzavar okozta leállítása miatt tiltakozik, Tallinn pedig azért, mert úgy véli, Oroszország nem hivatalos gazdasági háborút indított ellene, miután a főváros központjából egy külvárosi katonai temetőbe szállították a szovjet katonai emlékművet.

Az unió is egyre megosztottabb Oroszországgal szemben, amit az EU általános és külügyminiszteri tanácsának hétfői ülését előkészítő múlt heti nagyköveti egyeztetésen kialakult hosszas vita is jelzett. A lengyelek és a balti országok nagyobb szolidaritást várnak a többi, elsősorban régi tagállamtól, melyek viszont úgy vélik, a Moszkvához fűződő kapcsolatokat az új tagállamok felesleges emocionális-történelmi tartalommal terhelik. Az uniós tárgyalási mandátum elfogadását meggátló vétónak nincs túlzott jelentősége, hiszen az év végén lejáró egyezmény hatálya automatikusan meghosszabbodik. Ugyanakkor egy sor régi tagállam - köztük Németország - taktikailag elhibázottnak tartja a tárgyaláskezdés késleltetését, mert az csak növeli a feszültséget. Az észtek a szamarai csúcs elhalasztását is javasolták, ám mint a HVG brüsszeli forrásokból értesült, a német elnökség "elemi erővel" söpörte le az ötletet. Miközben általánosabb filozófiai vita is folyik arról, hogy az unió érték- vagy érdekalapon kezelje kapcsolatait Oroszországgal, a németek és számos régi tagállam azért is aggódik, hogy ha az EU túlságosan bekeményít Moszkvával szemben, megnehezítheti saját dolgát Koszovó kérdésében.

Súlyos feszültségforrás Brüsszel és Moszkva viszonyában az oroszországi emberi jogi helyzet. Meg nem erősített moszkvai beszámolók szerint az EU soros elnöki tisztét betöltő Németország kancellárja, Angela Merkel személyesen kérte Putyint, hogy a helyi hatóságok ne akadályozzák meg az államfővel szemben álló politikai erőket tömörítő Egyesült Polgári Front (OGF) péntekre, a csúcs napjára tervezett szamarai tüntetését. Az állítólagos német beavatkozásra azután került sor, hogy Szamarában a rendőrség folyamatosan zaklatta a Garri Kaszparov volt sakkvilágbajnok nevével fémjelzett OGF szervezkedését. Az OGF korábbi moszkvai, Nyizsnyij Novgorod-i és szentpétervári gyűléseit a rohamrendőrök erőszakkal oszlatták fel, s a túlzottnak tartott rendőri beavatkozás többször is kiváltotta Brüsszel rosszallását.

A kapcsolatok végleges megromlását megakadályozhatja, hogy az EU-nak és Oroszországnak kölcsönösen szükségük van egymásra. Az EU Oroszország legfontosabb energiavásárlója, és a volt Szovjetunió tagköztársaságaiban kialakult válságok megoldásában is számít Moszkva segítségére. A karabahi és a Dnyeszter menti krízis is felkerült például a szamarai csúcs napirendjére. Közös érdek az Oroszország és az EU közti új vízumkiadási szabályokat rögzítő egyezmény életbe léptetése.

NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA