Nem túl határozottan támogatják az EU külügyminiszterei az ENSZ-főtitkár Koszovó ügyében illetékes különképviselője, Martti Ahtisaari által az év elején kidolgozott, Koszovónak valamiféle "ellenőrzött függetlenséget" adó tervet. A hétvégi brémai informális találkozón sokkal inkább azt szorgalmazták, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) mielőbb fogadja el a de jure Szerbiához tartozó tartomány státusát rendező határozatot. Szőnyeg alá söpörték ugyanakkor a fő kérdést, hogy a határozat milyen mértékben alapuljon az Ahtisaari-terven. A tagállamok egy csoportja fenntartásainak is hangot adott, amiért az Ahtisaari-javaslat lényegében megnyitná az utat Koszovó Szerbiából való kiválása előtt.

A nézeteltéréseket az elnöklő Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is elismerte, de igyekezett kisebbíteni azok jelentőségét. A német diplomáciának azzal a formulával sikerült megmentenie az uniós egység látszatát, hogy a BT-határozatnak Koszovó és Szerbia legitim érdekeit egyaránt figyelembe kell majd vennie. Ez a megfogalmazás elsősorban Szlovákia, Görögország és Románia aggályaira ad választ, ez a három állam óvakodik ugyanis leginkább attól - nemzeti kisebbségei miatt -, hogy precedenst teremtsenek az európai határok átrajzolására. Jelenlegi formájában óvatos az Ahtisaari-tervvel kapcsolatban Spanyolország, Ciprus, sőt Olaszország is, utóbbi - Szlovákiával és Belgiummal együtt a BT nem állandó tagjaként - közvetlenül is részt vesz a határozat kidolgozásában. Az Európai Parlament múlt heti plenáris ülésén jóváhagyott Koszovó-jelentésében ugyanakkor egyértelműen állást foglalt amellett, hogy a kialakult helyzetben "a nemzetközi közösség felügyelete alá vont szuverenitás a legjobb választás".

A külügyminiszterek elé terjesztették az EU koszovói szerepvállalásáról szóló elképzelést is, mely szerint a 13 ezres NATO-kontingens mellett az unió 1300- 1500 fős civil válságkezelő missziót - rendőröket, vám- és pénzügyőröket, bírákat, ügyészeket - küldene Koszovóba. A csapat négy hónapos átmenet után venné át a feladatokat az ENSZ-közigazgatástól. Koszovó önállósodásának nemzetközi felügyelete brüsszeli becslések szerint 2008-2010 között 1,5 milliárd eurót emészt fel, amit az USA, az EU és más donor országok fedeznek.