Élelmiszer- és ruhajegyet kapnak készpénz helyett áprilistól szociális segélyként a rászorulók három prágai kerületben, hogy a támogatást ne költhessék alkoholra és cigarettára. Az utalványokkal - németországi példa alapján - kijelölt üzletekben kizárólag alapvető élelmiszert, ruhát, cipőt, tisztálkodási eszközöket lehet vásárolni. A rászorulók többsége beéri a segéllyel, és nem próbál elhelyezkedni, ám azt már szégyenletesnek tartja - véli Tomas Chalupa, az egyik kerület polgári demokrata párti (ODS) polgármestere -, hogy utalvánnyal fizessen, ezért inkább munka után néz majd. Az ellenzéki szociáldemokraták nem értenek egyet a kormánypárti intézkedéssel, szociális rasszizmusnak nevezik; szerintük ezzel megbélyegzik a társadalom peremére sodródott embereket. Márpedig, ha a rendszer beválik, a jobbközép kormánykoalíció úgy tervezi, 2010-től országosan is bevezeti. A szociális kiadások lefaragása része a három hónappal ezelőtt hivatalba lépett, Mirek Topolánek ODS-elnök által vezetett koalíció hét elején - lapzártánk után - bejelentett reformintézkedés-csomagjának. A polgári demokraták mellett a kereszténydemokraták és a zöldek alkotta jobbközép kormány terve - melyet a parlamentnek még jóvá kell hagynia -, hogy 2010-ig több lépésben gyökeresen átalakítják az adózás és a szociális támogatások rendszerét, az egészségügyet, valamint a nyugdíjbiztosítást. Egyszerűbbé és átláthatóbbá válik a személyi jövedelemadó rendszere, mivel jövőre mindenki egységesen, 15 százalékkal adózik a jövedelme után. Érzékenyen érinti azonban a lakosságot az áfaemelés, a vizit-, a recept- és a kórházi napidíj, ami a szociális juttatások megkurtításával párosul. A vállalkozások adóterhe ugyanakkor csökken a társasági adó mérséklése révén.

A prágai sajtó által a rendszerváltás óta eltelt idő legkomolyabb reformcsomagjának nevezett intézkedésekkel a Topolánek-kormány legfőbb célja az állam egyre növekvő eladósodásának megállítása és a maastrichti kritériumoknak az euró 2012-re tervezett bevezetéséhez szükséges teljesítése. A kabinet reményei szerint a hazai össztermék (GDP) 4,3 százalékára rúgó államháztartási hiány 2010-re 2,3 százalékra szorul vissza. Független gazdasági elemzők egyelőre bizakodóak, úgy látják, az utóbbi nyolc év szociáldemokrata vezetésű kormányainak tétova, bizonytalan lépései után végre pozitív folyamatok indulnak el. Az új jobbközép kormány tudja, mit akar, és azt is eldöntötte, hogy azt miként valósítsa meg. "Az állami kiadások csökkentése, átfogó reformja és a szociális juttatások megváltoztatása kulcsfontosságú. Így volt ez Szlovákiában, és erre lenne szükség most Magyarországon is" - nyilatkozta nemrég a CTK hírügynökségnek David Marek, a prágai Patria Finance csoport elemzője. Az Euro című tekintélyes gazdasági hetilap is Magyarországgal példálózott, felhíva a figyelmet: ha Csehország nem akar beleesni abba a csapdába, amelybe a hiány szinte példátlanul magasra futásával Budapest került, feltétlenül és haladéktalanul átfogó adó- és szociális reformokra van szükség.

Kérdés azonban, hogy megvalósulhatnak-e a nagyra törő reformtervek. Az alsóházban a kormánykoalíciónak nincs többsége, a kétszáz mandátumnak pont a felét tudhatja csak biztosan maga mögött. A hatalomra kerülését jelentő januári bizalmi szavazást is mindössze két, az ellenzéki szociáldemokrata frakcióból kilépett, független képviselő szavazatával tudta megnyerni. Ezúttal is csak rájuk számíthat, a kommunisták és a szociáldemokraták támogatására nem. Utóbbiak már be is jelentették, hogy Kormányreformok mínusz elnevezéssel országos kampányt indítanak, óriásplakátokon, röplapokon, hirdetésekben mutatnak rá: a reformok szerintük egyértelműen a gazdagoknak kedveznek, a többség számára elvonásokat jelentenek.

"A kedvezményes áfakulcs felemelésével megdrágulnak az élelmiszerek, a gyógyszerek, a közlekedés, a könyvek, a lakások, minden, ami a napi élethez szükséges" - figyelmeztetett Bohuslav Sobotka, egykori szociáldemokrata pénzügyminiszter. Topolánek elismerte, a reformok rövid távon leginkább a közepes jövedelműeket terhelik, de hosszú távon szerinte mindenki nyerni fog. A reformokat a kormány a tervek szerint júniusban terjeszti az alsóház elé, úgynevezett salátatörvényként, azaz egy csomagban. Topolánek a Hospodárské noviny napilapnak nyilatkozva a múlt héten közölte: "Ha a reform az általunk előterjesztett formában nem kapja meg a szükséges támogatást, akkor új kormány kell." Márpedig előrehozott választás aligha érdeke a tavaly júniusi választás eredményeként ellenzékbe szorult szociáldemokratáknak. A közvélemény-kutatások szerint az ODS előretört, vezeti a népszerűségi listát, és koalíciós partnereivel simán többségbe kerülne egy idő előtti megméretésen.

KOKES JÁNOS / PRÁGA