Traian Basescu államfő rendre az ajtót berúgva lép be a kormányülésekre, ám Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök nem találja az ablakot, amelyen kidobhatná - jellemezte a két politikus elmérgesedett viszonyát Mircea Geoana, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) vezetője. Az utóbbi hónapokban Basescu - hogy borsot törjön Tariceanu orra alá - gyakran megjelenik a heti kormányülésen, és alkotmányos jogával élve még vezeti is a tanácskozást, miközben jó ideje már beszélő viszonyban sincs a miniszterelnökkel.

A belügyminisztérium éves beszámolóján a minap másfél órán át ültek egymás mellett úgy, hogy egy pillantást sem vetettek a másikra. Nemrég párhuzamosan szervezték hivatalos látogatásukat Brüsszelbe, ahol Tariceanu pártjának liberális európai parlamenti (EP) képviselői tüntetőleg hiányoztak Basescu megbeszéléseiről, a demokraták pedig a miniszterelnökéiről.

Látványos botrányhoz vezetett februárban, amikor a közszolgálati tévé egyenesben közvetített politikai talk-show-jában a vendég Tariceanu és az egyszerű állampolgárként betelefonáló Basescu milliók előtt osztotta ki egymást, és az államfő végül egyszerűen hazugnak nevezte a miniszterelnököt. Ráadásul külön parlamenti bizottság alakult, kivizsgálandó, a mindenbe beleszóló elnök túllépte-e alkotmányos jogait, amikor magáncégek hozzá intézett leveleit úgy továbbította az illetékes minisztériumokhoz, hogy ráfirkantotta személyes kérelmét. A két politikus ellentéte a minap csúcsosodott ki, amikor Tariceanu - belpolitikai válságra hivatkozva - kormányhatározattal őszre halasztotta az államfő által május 13-ára kitűzött EP-választásokat.

Fokozza a fejetlenséget, hogy hétfőn - feltehetően az államfő alkotmánysértéseit vizsgáló bizottság előtti meghallgatásával összefüggésben - lemondott az egyik legfontosabb hírszerző szervezet (SIE) vezetője, a Basescu bizalmi emberének számító Claudiu Saftoiu. Leváltássorozat zavarja a védelmi minisztérium munkáját is (lásd cikkünket az 53. oldalon).

A két politikus elmérgesedett, személyeskedő vitáinál súlyosabb, hogy a 2004-es választások után kormányt alakító DA Szövetség két tagja - a demokraták (PD) és a liberálisok (PNL) - között hónapok óta dúló hatalmi harc és médiaháború nyomán a január óta EU-tag Románia lényegében kormányozhatatlan. Nincs külügyminiszter, késik az uniós pénzek elosztására hivatott intézmény felállítása, ráadásul fékeződtek a reformok, és jószerével csak a szociáldemokraták jóindulatán múlik, mikor nyújtanak be bizalmatlansági indítványt a parlamenti többségét tavaly, a Konzervatív Párt (PC) koalícióból való kilépésével elveszített - de a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) még soraiban tudó - kormány ellen.

Az egykori washingtoni nagykövet, majd külügyminiszter Geoana viszont a jelek szerint maximálisan profitálni akar a jobboldali ökölharcból. A PSD háza tájáról kiszivárogtatták, hogy a demokratákat a mai napig háttérből irányító - és Tariceanu szerint "egy szovjet utódállam elnökeként viselkedő" - Basescu sugallatukra hajlandó lenne szakemberekből álló technokrata kormánnyal kihúzni a választásokig hátralévő másfél évet. Állítólag két korábbi kormányfő, Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója, vagy Teodor Stolojan, a liberális PNL-ből kiszakadt Liberális Demokrata Párt (PLD) vezetője lenne a miniszterelnök, a kabinetet pedig a PSD-PD-PC hármas adná. Ez - az általában a kormányerővel szavazó 18 kisebbségi képviselő nélkül is - bő 50 százalékos támogatottságot jelentene a parlament két házában. "Ha a miniszterelnök nem hajlandó sürgősen átalakítani a kormányt - vázolta a stratégiát a HVG-nek Dan Nica, a PSD alelnöke -, akkor számunkra az egyik kiút az előrehozott választás."

A demokraták persze vehemensen cáfolnak mindent, az Antena3 hírtelevíziónak nyilatkozó Radu Berceanu közlekedési miniszter szerint éppen a liberálisok kuncsorognak a PSD-nél és a Nagy-Románia Pártnál (PRM) egy kisebbségi PNL-kabinet támogatásáért. "Arra kértük a miniszterelnököt, hogy sürgősen oldja meg a parlamenti támogatás kérdését, ellenkező esetben mi, liberálisok fogjuk felszólítani lemondásra" - mondta a HVG-nek Teodor Atanasiu alelnök, jelezve, hogy a PNL háza táján is kezdik megelégelni a mindenáron való kormányzást, ugyanakkor reménytelennek látják, hogy az államfő még egyszer bizalmat szavazna Tariceanunak.

Basescu egyébként a válságból való kilábalás érdekében kedden - lapzártánk utánra - konzultációra magához rendelte a parlamenti pártok vezetőit, és a megbeszélések eredménye akár előrehozott választások kiírása is lehet. Szakértők szerint aligha véletlen, hogy Basescu pont az egyeztetés előestéjén engedélyezte Nagy Zsolt kommunikációs miniszter, az RMDSZ majdani EP-választási listavezetője elleni bűnvádi nyomozás megkezdését. A miniszter nevét korábban az energiaipar körüli kémbotránnyal kapcsolatban emlegették, állítólag neki kellett ellenőrizni, hogy a titkosszolgálatok lehallgatják-e az inkriminált személyek mobiltelefonjait. Nyilatkozatában hétfőn Nagy - akit Basescu egyelőre nem mentett fel tisztségéből - ragaszkodott ártatlanságához.

Ilyen forgatókönyvek közepette az RMDSZ sem ülhet nyugodtan a babérjain. A HVG-nek nyilatkozó Frunda György szenátor szerint a PD-PNL ellentét kibékíthetetlen, mert a vitát az érzelmek uralják, ugyanakkor "benne van a pakliban, hogy a szövetség kimarad egy esetleges új koalícióból". Az esetleges PSD-PD-PC-kabinet viszont szerinte "kacsa, mert Basescu mégsem hozhatja be a kormányba a PSD-t, amelynek most fő célja éppen az ő felfüggesztése".

A kormánypártok acsarkodását a lakosság is kezdi megelégelni. Két közvélemény-kutató intézet februári felmérése szerint a megkérdezettek 37 százaléka Basescut, 12 százaléka Tariceanut okolja a botrányos helyzetért. Ha most lennének a választások, a liberálisok 26, a demokraták és a szocdemek pedig 18-18 százaléknyi szavazatot kapnának. Bár már Brüsszelből is érkeztek aggódó hangok, a belpolitikai csetepaté egyelőre nem hat a gazdaságra. A statisztikai hivatal szerint az infláció március első hetében éves szinten 3,8 százalék, a munkanélküliség pedig január végén 5,4 százalék volt.

IRHÁZI JÁNOS / ARAD