Eddigi legnagyobb próbatétele előtt áll az egy éve hivatalban lévő Evo Morales bolíviai elnök: több szövetségi állam vezetése is fellázadt ellene, ami azzal fenyeget, hogy kiválnak, és ezzel Dél-Amerika legszegényebb országa darabokra esik. Ráadásul a lázongó északi, keleti, illetve déli államok - elhelyezkedésük alapján az úgynevezett félhold szövetség - az ország gazdagabb, iparosodottabb, illetve mezőgazdaságilag fejlettebb régióit képviselik.

A válság súlyosságát jelzi, hogy Morales a múlt héten válságtanácskozásra hívta össze kormányát, és kilátásba helyezte, hogy amolyan bizalmi népszavazást ír ki. Ezen a voksolók róla, valamint az ország minden választott tisztségviselőjéről, így az államokat irányító kormányzókról, illetve a városok, települések polgármestereiről is véleményt nyilváníthatnának. Morales ezzel megpróbál elébe menni a főváros La Paztól délkeletre lévő Cochabamba állam kormányzójának, aki referendumot akar kiírni az autonómiáról. Vagyis arról, hogy állama nagyobb függetlenséget élvezzen a radikális baloldali Morales központi kormányától, annak forradalmi intézkedéseitől.

A jövő héten egy éve hivatalban lévő Morales ugyanis egyre nagyobb sebességre kapcsolja szocialista forradalmát, és a földgáz-, valamint olajszektor tavalyi államosítása után most hozzá akar látni a földosztáshoz. Tavaly át is verte a parlament mindkét házán az új földtörvényt, amelynek értelmében mandátuma 2011-es lejártáig 200 ezer négyzetkilométernyi földet rekvirál, majd oszt szét a nép között. Morales használaton kívüli, parlagon heverő földeket akar kiosztani, kérdés, ki és hogyan fogja meghatározni, melyik föld nincs művelésben. A La Paztól hagyományosan külön álló Santa Cruz tartomány földesurai máris azzal fenyegetőznek: ha megindul a földosztás, blokád alá veszik az ország többi részét, és nem szállítanak semmilyen mezőgazdasági terméket.

A lázadó államok vezetőit az ország első indián elnöke, Morales hívei utcai erőszakkal akarják megtörni. A napokban a leginkább ellenálló Cochabamba kormányzója, Manfred Reyes Villa lemondását követelve tízezrek vonultak fel, felgyújtották a kormányzó palotáját, lezárták a városba vezető utakat, és ellepték a főteret. Erre a kormányzó támogatói is az utcára mentek, a két tábor kövekkel, botokkal, baseballütőkkel, machetékkel és lőfegyverekkel esett egymásnak, illetve a könnygázt is bevető rohamrendőröknek. Az incidensnek két halottja is volt, ennek ellenére Morales elszánt, és a földosztást mindenáron végre akarja hajtani.

Az ország többségét alkotó szegény indián lakosság nagy része továbbra is lelkesen támogatja a soraikból felemelkedett egykori szakszervezeti vezér és kokatermesztő Moralest, a társadalom többi rétegében azonban egyre nő a kormányzásával szembeni elégedetlenség. Elsősorban az üzleti köröknek, a mozgásterükben egyre inkább beszorított ellenzéki erőknek, a fehér és mesztic kisebbségnek kezd elegük lenni belőle. Megorroltak rá a minap a szakszervezetek is, amikor komolyan vették szavait, hogy kritizálják meg a kormányt és a minisztereket, és nyomban javaslatot is tettek személycserére néhány tárcánál, ám az elnök gyorsan lehűtötte kedélyeiket, mondván, ez nem az ő dolguk.

Morales azonban nem tágít. Most azt akarja elérni, hogy az általa tervezett új alkotmányt elég legyen egyszerű többséggel elfogadni. Az ellenzék egyelőre kitart a kétharmados többség mellett, kérdés, meddig tud ellenállni a láthatóan egyre nagyobb hatalmat maga alá gyűrő Moralesnek. Akit egyébként azzal vádolnak, hogy kubai és venezuelai tanácsadókkal veszi körül magát, és Havanna, valamint Caracas diktátumait követi. Bár ennek kétségtelen jelei vannak, Morales nemrég figyelemre méltó interjút adott a bolíviai katolikus egyházhoz tartozó Fides rádióadónak. Elmondta, hogy 2003-ban - amikor a kormány és a Morales vezette tüntetők vitája halálos áldozatokkal járó összecsapásokhoz, polgárháborúval fenyegető helyzethez vezetett - Castro határozottan lebeszélte a kubai forradalomhoz hasonló fegyveres harcról, mondván, annak már lejárt az ideje. Helyette a venezuelai Hugo Chávez-féle alkotmányos hatalomszerzést javasolta. Morales megfogadta a tanácsot - és elnök lett.

A hírek szerint a bolíviai elnök az utóbbi időben már közvetlenül Cháveztől kap tanácsokat. Van még mit tanulnia: Chávez - aki szerint Latin-Amerika több országában megvalósulóban a 21. századi szocializmus - a napokban hozzálátott, hogy Venezuelában létrehozza az egységes, nagy baloldali pártot, amelynek élén ő állna. Ezzel megnyílna az út az alkotmánymódosítás előtt, és lehetővé tenné számára, hogy elnökségét korlátlan ideig meghosszabbítsák. Addig is a napokban megakadályozta az egyik őt bíráló ellenzéki tévécsatorna működési engedélyének meghosszabbítását, és bejelentette a gazdaság újabb szektorainak az államosítását.

VASS PÉTER