Alig két hetük maradt a román politikusoknak, hogy eldöntsék, melyik utcai színpadon lép fel a szilveszteri EU-csatlakozási megabulin Bukarestben Ollie Rehn, az unió bővítési biztosa, illetve Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. A hét elején ugyanis még javában dúlt a főpolgármesteri hivatal és a kormány közti vita a helyszínről, így a HVG tudósítójának senki nem tudta megmondani, hol tartják majd a központi ünnepséget, amire a költségvetés gálánsan 3,3 millió eurót szán. Kérdéses volt az is, hogy Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök - Nemzeti Liberális Párt (PNL) - a jeles napon leutazik-e a határnál lévő ruszei Duna-hídhoz, hogy öleléssel köszöntse a bolgár kormányfőt, vagy inkább csatlakozik Bukarestben a korábbi demokrata párti (PD) Traian Basescu államfő főszereplésével tartandó központi ünnepséghez, netalán Európa egyik 2007-es kulturális fővárosában, az erdélyi Nagyszebenben keres átmeneti menedéket a hetek óta dúló belpolitikai káosz elől.

Utóbbi nem is lenne meglepő, hiszen amióta Brüsszel az ősszel kimondta a 2007. január 1-jei csatlakozásra a boldogító igent (HVG, 2006. szeptember 22.), a 2004-es választásokat megnyerő jobboldali koalíció úgy viselkedik, mintha ezzel a maga részéről teljesítette volna küldetését, pedig éppen kormányzása legmélyebb válságát éli. A Konzervatív Párt (PC) koalícióból való minapi kilépésével megmaradt hármas szövetség - a kabinetnek a demokraták és a liberálisok mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tagja - elvesztette ugyanis parlamenti többségét. "A demokraták és a liberálisok hol hatalmon, hol saját maguk ellenzékében vannak" - jellemezte a helyzetet Valerian Stan politikai elemző a HVG-nek. Az elemző szerint a liberálisok soraiból - az elnöki palotából irányított demokraták aknamunkájának köszönhetően - korábban kivált, illetve a pártból kirúgott Theodor Stolojan volt kormányfő köré sereglett politikusok máris új párt, a Liberális Demokrata Párt (PLD) megalakítását készítik elő. A jobboldali koalíció tehát, ahelyett hogy kihasználná Basescu államfő 61 százalékos népszerűségét, valamint hogy a választók 27 százaléka - legalábbis a Nyílt Társadalom Alapítvány december elején közzétett felmérése szerint - most is rájuk szavazna, belviszályával az előrehozott választások felé taszítja az országot.

A koalíció szerencséje, hogy a legjelentősebb ellenzéki tömörülést, a Szociáldemokrata Pártot (PSD) is hatalmi belharcok kötik le. A kormánypozícióból két évvel ezelőtt kibukott és azóta szétzilálódott párt élén a múlt vasárnapi kongresszuson erősítették meg elnöki tisztségében Mircea Geoanát, Ion Iliescu korábbi államfőt pedig, a fiatal szocdemek hangos tiltakozásával dacolva, tiszteletbeli elnökké választották. Belviszályuk ellenére hangoztatják, hogy hamarosan bizalmatlansági indítványt nyújtanak be Tariceanu ellen, amit könnyen meg is nyerhetnek, mivel a képviselőházban az arány 165:149, a szenátusban pedig 76:56 a PSD, a Nagy-Románia Párt (PRM), illetve a szakadár liberálisok képviselte ellenzék javára. Igaz, utóbbiak pontos száma még rejtély.

Pedig Romániában a rendszerváltás óta nem voltak ilyen kedvező gazdasági feltételek és kilátások az EU-tagországokkal szembeni óriási hátrányok lefaragására. Idénre a szakemberek 6,5 százalékos gazdasági növekedést, 5-6 százalékos inflációt, 6 százalékos folyófizetésimérleg-hiányt prognosztizálnak. Ez persze a kormányt máris nagyobb költekezésre ösztönözte: a tervezettnél több pénzt pumpált infrastrukturális beruházásokra, és belevágott néhány új régiós kórház építésébe. Bukarest valóságos felvonulási terület, mindenfelé építkeznek. Húsz föld alatti parkoló épül egyszerre, útfelújítások zajlanak, felüljárók készülnek, meghosszabbítják a metróvonalat, és a történelmi belváros újjáépítésével tervezik szebbé tenni a fővárost. Emellett csillapíthatatlan az évek óta tartó lakópark- és irodaház-építési láz.

Láthatóan alig költenek azonban a lakosság tájékoztatására. Az EU-csatlakozás meglehetősen felkészületlenül éri majd az átlagpolgárt, aki csak azt tudja, hogy januártól szabadabban közlekedhet és vállalhat munkát Európában, vámköltség nélkül hozhat be magának autót. Ugyanakkor máris tart attól, hogy tovább emelkedik a gáz és a villany ára, és a bére persze még jó ideig meg sem közelíti a német vagy a finn társakét. És abban is mindenki biztos, hogy az országon belüli különbségek sem oldódnak fel egyhamar. Románia keleti és nyugati része, illetve a főváros között óriási a fejlődésbeli eltérés. A nemzeti jövedelem közel felét Bukarest és a várost körülvevő Ilfov megye adja, negyedét pedig a nyugati megyék. A maradékon osztozik az ország többi része. Sokan ennek is tulajdonítják, hogy egyes felmérések szerint ma tíz fiatalból kilenc legszívesebben elmenne az országból.

Miközben még a fővárosban is alig lelni uniós tájékoztató anyagokra, a sajtó pedig főként a belpolitikai botrányokon lovagol, a kis- és közepes vállalatok (kkv) országos tanácsánál (CNIMMR) meghúzták a vészharangot. A hirtelen megjelenő uniós konkurencia ugyanis - jelezték félelmüket a HVG-nek a CNIMMR-nél - több ezer, főként termelő kkv-t söpörhet el, mivel e cégek zöménél még mindig a "majd csak lesz valahogy" alapelv uralkodik.

A koalíciós káoszt egyébként mindeddig csak az RMDSZ tudta meglovagolni: a szakadár liberálisok és a konzervatívok által üresen hagyott tisztségekből többet is sikerült megszereznie. Belpolitikai elemzők szerint semmi sem akadályozhatja meg az előrehozott választásokat. Ráadásul úgy hírlik, Tariceanu már ki is egyezett Basescuval, hogy ha a liberálisok nem állják útját az új voksolásnak, és az urnáknál ismét nyernek, akkor megtarthatja kormányfői posztját.

IRHÁZI JÁNOS / BUKAREST