Özönlenek a turisták a görög tengerpartra és a szigetekre, Kréta két évtizede nem ért meg a mostanihoz hasonló turistainváziót, amit még a júliusi focivébé sem fékezett le - büszkélkedett a minap Dimitriosz Lampadariosz, a Görög Turisztikai Hivatal (EOT) elnöke, aki szerint az idei év rekordot hozhat az ágazat számára. Noha az idén - a szórványos nyári erdőtüzek ellenére is - a tavalyinál 10 százalékkal több, 14,4 millió turistára számítanak, a bevételek nem emelkednek eléggé. A nyaralók többnyire az utazást, szállást és ellátást is magában foglaló komplett utakra fizetnek be, és a tapasztalatok szerint nem igazán mozdulnak ki szállodájukból, s ezért egyre kevesebbet költenek máshol. A tavalyi 13,5 millió turista 11 milliárd eurós bevételt jelentett a helyi idegenforgalomnak. Az ágazat működése már-már létkérdés a gazdaság számára, hiszen a hazai össztermék (GDP) 18 százalékát adja, és minden ötödik munkavállalót foglalkoztatja.

A turizmus újbóli felfutását Athén elsősorban a 2004-es nyári olimpiai játékokkal magyarázza, az előtt ugyanis évről évre csökkent a látogatók száma. Az olimpia váratlan sikere - az építési és szervezési késéseket látványosan ledolgozó finis - óriási hírverés volt, a világ újból felfedezte az égei-tengeri országot. Igaz, a tervezettnél lényegesen nagyobb kiadások - a kezdetben 4,6 milliárd eurós olimpiai büdzsé felfutása 11 milliárdra, valamint az athéni közlekedési beruházások - több évre elúsztatták a központi költségvetést.

Derült égből villámcsapásként érte a hír a kormányzást az olimpiai beruházást elkezdő szocialistáktól alig néhány hónappal a sportesemény előtt átvevő konzervatívokat, hogy a hiány az eurózóna tagállamaira érvényes plafon több mint duplájára, a GDP 6,9 százalékára szökött fel. Ráadásul kiderült, a szocialisták a kilencvenes évek eleje óta hamis adatokat szolgáltattak az EU statisztikai hivatalának, és Görögország úgy lépett be az euróövezetbe, hogy a büdzsé hiánya nem felelt meg a követelményeknek.

Gőzerővel látott neki Kosztasz Karamanlisz kormánya a költségvetés rendbetételének, amire 2006-ig kapott haladékot az EU-tól. Úgy tűnik, tartani tudja a határidőt, az előrejelzések szerint az idén - a 2002-es euróbevezetés óta első ízben - a büdzsé hiánya az előírásoknak megfelelően a GDP 3 százaléka alatt marad. A fiskális szigor sokrétű volt: miközben a bevételek növelése érdekében a kormány emelte az áfa és a fogyasztási adó kulcsát, a magánszektor terheit enyhítendő a társasági nyereségadó 35-ről 25 százalékra való fokozatos leszállítását határozta el. Azzal is sikerült növelni az adóbevételeket, hogy miközben egyszerűsödött az adóbevallás és a cégalapítás, valamint beruházási kedvezményeket is adtak, Görögországban eddig szinte ismeretlen szigorral csaptak le a csalókra, az adófizetést elkerülőkre. A konzervatív kormány - feltéve, hogy megnyeri a 2008-as választásokat - a későbbiekben egykulcsos, 25 százalékos személyi jövedelemadót akar bevezetni.

Mindeközben a Karamanlisz-kormány az infrastrukturális beruházásokkal sem állt le. Ám azokat - így például kórházak építését - a magántőke bevonásával, úgynevezett ppp-konstrukciókban folytatja.

A költségvetési szigor részeként a kabinet hatékony működésre kényszerítette az állami szektort. Több évre szóló racionalizálási tervet dolgoztatott ki minden állami vállalattal, és azt következetesen számon is kéri. Visszafogta az állami szférában a béreket, valamint a nyugdíjakat, amelyek már az utóbbi két évben is infláció alatti mértékben emelkedtek. Nem riadt vissza a privatizációtól sem: az idén nekilódult folyamat eredményeként a tervbe vett 1,6 milliárd eurós bevétel 80 százaléka már be is érkezett. A tervek között szerepel jövőre az állami OTE távközlési cég részleges eladása, és nem kizárt, hogy az athéni repülőtér állami hányadát is tőzsdére viszik. Ismét terítékre került az Olympic Airlines nemzeti légitársaság többször kudarcot vallott privatizációja is.

A konzervatív kormány intézkedései lendületet adtak a gazdasági növekedésnek, amely a lakossági fogyasztásnak és a vállalati beruházásoknak köszönhetően az utóbbi két évben - az olimpiai tételek nélkül - az uniós átlag majdnem kétszeresével bővült, és a tavalyi 3,7 százalék után az idén akár a 4 százalékot is elérheti a növekedés. A munkanélküliség az idén 9,5 százalékra, hároméves mélypontra szelídülhet. Egyedül az inflációt nem sikerült érezhetően mérsékelni, a drágulás üteme a tavalyihoz hasonlóan 3 százalék fölött lesz. Bármilyen látványosak az eredmények, a Karamanlisz-kormány is elismeri, hogy a sokat ígért átfogó reformok továbbra is késnek, a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer átalakítására már csak a két év múlva esedékes választások után kerülhet sor.

TÁLAS ANDREA