A papok már régóta távoztak, de a jezsuiták bagdadi elitiskolája még ma is nyomot hagy az iraki politikán. A The New York Times minapi cikke szerint ugyanis a monarchia egyik legmenőbb iskolájába, a Baghdad College-ba járt Ijad Allavi, Ahmed Csalabi és Adel Abdul Mahdi, az a három, a hatvanas éveinek elején járó síita politikus, akik a leginkább esélyesek a kormányfői posztra. Az 1931-ben alapított angol nyelvű fiúkollégium a bagdadi elit kedvelt főiskolája volt, ahol mindenki ismert mindenkit, még azokat is, akikkel nem találkozott. Ijad, Ahmed és Adel mai beszámolóikban is emlékeznek egymásra, bár nem voltak osztálytársak. "Ahmed egy évvel felettem járt, együtt jártunk úszni, Adel meg én pedig barátok voltunk" - mesélte például Ijad. Az Allavi és a Csalabi családokat ráadásul még rokoni szálak is összefűzik, de mindhárom família nemzedékek óta ahhoz az elithez tartozott, amelyet az 1958-as forradalom, majd pedig a Szaddám Huszein-féle törzsi alapú uralom elkergetett. Mindhárman úgy emlékeznek, hogy a jezsuiták fegyelmet és tudást megkövetelő módszere tette vonzóvá sok család számára az iskolát, ahol a tanulóknak csak a fele volt keresztény, és a muszlimoknak nem kellett a katolicizmussal kapcsolatos órákra járniuk. Kezdetben az arab nacionalizmus határozta meg politikai gondolkodásukat, Allavi és Mahdi a szocialista Baath Párt bűvkörébe is bekerült, de végül mindhármuknak a száműzetés jutott osztályrészül, és így egyik sem a jezsuitáknál végzett. Ma különbözőképpen képzelik Irak jövőjét: Allavi a világi államban hisz, Mahdi mérsékelt iszlamista, Csalabi pedig leginkább Huszein volt rendszerének híveitől tisztítaná meg a társadalmat.