Hiába őrizte száz biztonsági ember minden lépését éjt nappallá téve, saját házában lőtték le a múlt péntek este Lakshman Kadirgamar Srí Lanka-i külügyminisztert. Testőreinek figyelmeztetése ellenére a nagy tekintélyű 73 éves politikus aznapi utolsó tárgyalásáról nem a szinte erődként védett hivatalos rezidenciájára hajtatott, hanem a főváros, Colombo diplomatanegyedében lévő luxusvillájába, hogy hódolhasson legfőbb kedvtelésének, és egy jó nagyot ússzon. Ez lett a veszte: a halálos lövések épp akkor érték, amikor kilépett az úszómedencéből.

Az orvlövészek nem bíztak semmit a véletlenre. Négy lövést adtak le a külügyminiszterre, ebből három talált, egy a fején, egy a nyakán, egy pedig a mellén ejtett sebet. Azonmód kórházba szállították, ám a sebesülései oly súlyosak voltak, hogy már nem tudtak rajta segíteni. Nem először próbáltak végezni az államfő, Csandrika Bandaranaike Kumaratunga legfőbb bizalmasának számító politikussal: tavaly májusban, alighogy külügyminiszterré kinevezték, Indiába látogatott, és élete azon múlott, hogy időben felfedezték, áramot vezettek szállodája úszómedencéjébe.

Rendkívüli állapotot rendelt el rögvest az államfő az India délkeleti partjainál fekvő egykori Ceylonban. Ily módon a hatóságok szabadon bevethetik a hadsereget, terrorgyanús személyeket azonnal őrizetbe vehetnek, és vádemelés nélkül bármeddig fogva tarthatnak. Emellett házkutatásokat végezhetnek, a veszélyesnek ítélt épületeket lerombolhatják. Meg is indult a hajtóvadászat a merénylet elkövetőinek felkutatására. A főváros utcáit fegyveres katonák lepték el, a kimenő utakat lezárták, és mindenkit megállítanak, aki elhagyja Colombót, vagy éppen oda tart. A meggyilkolt politikus otthonának környékét átkutatták, a katonák házról házra jártak, mígnem az egyik szomszédos házban nyomra bukkantak. A tulajdonosok által nem használt, emeleti, a meggyilkolt külügyminiszter úszómedencéjére néző fürdőszobában a feltételezett merénylők által hátrahagyott ételmaradékot, töltényeket találtak, ami arra utalt, hogy napokon keresztül készültségben voltak, és a megfelelő pillanatra vártak. Hétfői lapzártánkig a tulajdonos házaspárt, és rajtuk kívül még tíz, kizárólag tamil származású embert tartóztattak le.

A merénylet elkövetésével több vezető politikus, köztük maga Kumaratunga államfő a függetlenségükért közel két évtizeden át gerillamódszerekkel harcoló, ám három és fél éve a hatalommal tűzszünetet kötött kisebbségi tamilok szakadár szervezetét, a Tamil Eelam Felszabadító Tigriseket (LTTE) vádolta meg. Hiába utasította vissza a ma már széles körű autonómiával is megelégedő LTTE a vádakat, és ítélte el a merényletet, Kumaratunga közölte, mondhatnak bármit, mindaz ellentmond a tényeknek. Az államfő szerint a tamilok bűnösségét támasztja alá, hogy a mostani merényletért senki sem vállalta a felelősséget, ráadásul az akciót a tamil tigrisektől megszokott precizitással, vakmerőséggel és tökéletes időzítéssel hajtották végre.

A tamilok viszont váltig hangoztatják, hogy nem állt érdekükben a merénylet, hiszen az előző kormánnyal 2002 februárjában kötött tűzszünet óta mindent elkövetnek, hogy végre megszülessen a békemegállapodás. Ennek érdekében legfőbb követelésükről, a többségében általuk lakott északi és északnyugati országrészeken önálló állam létrehozásáról is lemondtak a norvég közvetítéssel folyó béketárgyalásokon, amelyek azonban már korábban megrekedtek. A colombói kormány ugyanis sokallja autonómiaköveteléseiket, azt állítva, hogy ennek leple alatt továbbra is önálló államiságra törekednek.

A tamilok politikai szervezete, a parlamentben 22 mandátummal jelen lévő Tamil Nemzeti Szövetség egyik képviselője viszont arra figyelmeztette Kumaratungát, jobban tenné, ha ahelyett, hogy mást gyanúsítgat, a saját háza táján nézne körül. A tamilok meg vannak győződve arról, hogy a merénylet provokáció volt, a béketárgyalások megtorpedózására irányul, és a kormány által támogatott tamilellenes szélsőséges szingaléz gerillák hajtották cégre. Akcióik nyomán a tamil többségű országrészekben az utóbbi hónapokban olyannyira kiújult az erőszak, hogy az LTTE a tűzszünet felmondásával fenyegette meg a kormányt, ha nem tesz lépéseket megfékezésükre.

Bárki álljon is a merénylet hátterében, a gyanú árnyéka mindenképp a tamil tigrisekre vetül. A meggyilkolt külügyminiszter tamil származása ellenére keményen lépett fel az 1983 óta gerillamódszerekkel - többek között vezető politikusok ellen elkövetett öngyilkos merényletekkel - harcoló lázadókkal szemben. A jogi végzettségű, a nemzetközi és a szabadalmi jogra szakosodott, Oxfordban is tanult Kadirgamar attól fogva, hogy 1994-ben politikai pályára adta a fejét, mindent elkövetett a lefegyverzésükre. Az 1994-től hét éven át az akkor kormányfőként regnáló Kumaratunga külügyminisztereként tevékenykedő Kadirgamar számlájára írják a tamil tigrisek, hogy 1997-ben felkerültek az USA és Nagy-Britannia terroristának bélyegzett szervezeteket tartalmazó listájára. Árulónak tartották, és mint ilyen, a tamil tigrisek legfőbb célpontjává vált. Nem változtatott ezen az a tény sem, hogy a tűzszünet létrejötte óta a megbékélés legfőbb szószólójává vált, ám kemény feltételeket támasztott a tamil gerillákkal történő megegyezéshez.

A lehető legrosszabbkor jött Kumaratunga államfő számára a merénylet, hiszen a pártja, a Szabadságpárt által vezetett kormánykoalíció szakadásához vezetett az egy hónapja a tamil lázadókkal a karácsonyi szökőár utáni újjáépítést szolgáló mintegy 3 milliárd dollárnyi nemzetközi segély elosztásában való együttműködésről (HVG, 2005. július 2.) kötött megállapodás. A marxista, nacionalista Népi Felszabadítási Front lépett ki tiltakozásul a koalícióból, ami így kisebbségbe került a parlamentben. Kumaratunga helyzetét nehezíti, hogy miközben kormánya a parlamentben az ellenzék támogatására szorul, vitában áll velük második, és az alkotmány értelmében egyben utolsó államfői mandátumának lejártát illetően. Kumaratunga azt állítja, hogy jövőre ér véget a ciklus, az ellenzék viszont gőzerővel készül az idei elnökválasztásra.

TÁLAS ANDREA