A krónikus infláció leszorításának kézzelfogható bizonyítékaként várják Törökországban, hogy a tervek szerint jövő év január 1-jével új valutát vezetnek be. Vagyis lecsípnek hat nullát a török lírából, amely - már-már nemzeti szégyenfoltként - az utóbbi évtizedek gazdasági bajai révén jelentősen veszített értékéből. A világ jelenleg legnagyobb címletű papírpénzeként mindennapos fizetőeszközzé vált a 20 millió lírás bankó, amely mindössze 13 dollárt ér. Az új és a régi bankjegyek 2005 végéig egyszerre lesznek forgalomban, addig kettős árrendszert használnak, ami nem lesz szokatlan a törökök számára, mivel számos helyen már most is elfogadják a dollárt és az eurót. Újra bevezetik a több mint két évtizede eltűnt kurust, a váltópénzt: 100 kurus lesz egy új török líra (YTL).

A török gazdaság talpra állásának másik jele, hogy az IMF-fel kötött tucatnyi balul elsült készenlétihitel-megállapodás után hamarosan sikeresen zárulhat a jelenleg folyó program. A 2000-2001-es pénzügyi válságok után 2002-ben kötött, 19 milliárd dolláros csomag jövő februárban jár le, és valószínű, hogy az IMF szakembereivel folyó tárgyalások minap zárult második szakasza alapján egy újabb három évre szóló megállapodást kötnek. A hitel állítólag 10-15 milliárd dollárra rúghat, attól függően, hogy a legalább 9 milliárd dollárnyi új forráshoz mekkora fel nem használt összeg adódik a most lejáró hitelkeretből. Az új és az előző megállapodás közti alapvető különbség azonban - mutatott rá az International Herald Tribune -, hogy az IMF-fel kötött alku már nem annyira a pénzügyi segítség, mint inkább a török gazdaság iránti erősödő bizalom és a teljesítmény rendszeres ellenőrzése miatt fontos.

Az eddigi teljesítmény káprázatos: a kilencvenes évek derekának száz százalék körüli inflációja az idén tíz százalék alá csökkent - először 35 év után. Az egész évre pedig 9,7 százalékos fogyasztóiár-növekedést várnak, és jövőre még kisebbet. Az idei évre előirányzott 5 százalékos gazdasági növekedés túlszárnyalhatja a tíz százalékot, a tavalyi és a tavalyelőtti 5 százalék feletti bővülés után. A robusztus növekedés a hatékonyság javulásának, valamint a beruházások, az export és a hazai fogyasztás növekedésének köszönhető - vélekedett a fejlett tőkés országokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD).

Ankara azonban számos kihívással néz még szembe. A négy évvel ezelőtti pénzügyi válságért felelős gyenge bankszektor konszolidációja közel 50 milliárd dollárba került, ami felduzzasztotta az államadósságot. Miközben az Európai Unióhoz (EU) idén csatlakozott országokban az adósság hazai össztermékhez (GDP) mért aránya átlagosan 40 százalék, Törökországban 2003-ban ennek a duplája volt. Igaz, a 2001-es 95 százalékos ráta ez év végére 65 százalék alá csökkenhet. Szeptemberben egyébként az ország adósságállománya 210 milliárd dollár körül mozgott, amiből 65 milliárd a külső tartozás.

Az államháztartás deficitje az idén a GDP 7 százaléka körül alakul, ami viszont csökkenő tendenciát mutat. Az idén is rendkívül jól teljesített a turizmus: néhány napja maga a miniszterelnök, Tayyip Erdogan közölte, hogy az idegenforgalomból 13 milliárd dollárnyi bevételt várnak. A festői tengerparti üdülőhelyek, az ókori emlékek és a természeti szépségek miatt várhatóan összesen 17 millió külföldi keresi fel az idén Törökországot. A hiány finanszírozása szempontjából hátrány, hogy a nyolcvanas években megkezdett gazdasági reformok óta évente átlagosan kevesebb mint egymilliárd dollárnyi közvetlen külföldi tőke áramlott a török gazdaságba. Idén egyébként több mint 2 milliárd dollár lehet az ilyen beruházás, az igazi áttörést a lényegében leállt privatizáció felgyorsítása hozhatja meg.

Az EU-hoz való török csatlakozás kapcsán az egyik legvitatottabb terület a mezőgazdaság, amely a török munkaerő 33 százalékát foglalkoztatja. Törökország csatlakozásával az EU mezőgazdasági művelés alatt álló területe 23 százalékkal nőne. Bizonyos számítások szerint a jelenlegi rendszer alapján az EU GDP-jének 0,1-0,17 százalékába kerülne a török mezőgazdaság és a regionális fejlesztés finanszírozása, ami egyrészt aligha rengetné meg az európai klubot, másrészt mindez csak hipotetikus feltevés. Hiszen - mutatott rá Ögüz Demiralp, Ankara EU-nagykövete - az EU agrárpolitikai reformjának és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tárgyalásainak eredményeképpen 2013-ra megszűnnek az agrártámogatások.

Ankarának csökkent a kereskedelmi deficitje Európával szemben. Jelenleg az európai export fedezi az európai import négyötödét, míg öt éve csak a kétharmadát. Míg húsz éve a legjelentősebb török exportcikk a mogyoró volt, ma az Európában évente eladott mintegy 35 millió televíziókészülék harmada török, nagyrészt a Vestel Electronics gyártmánya. A Koc Holdinghoz tartozó Beko felvásárolta a német Grundigot, egy másik leányvállalata, az Arcelik pedig az európai konyhai és fürdőszobai elektromos készülékek piacának 4,3 százalékát birtokolja. Az európai üvegárupiac 12 százalékát a Bankasi Pasabahce tudhatja magáénak. De a nemzetközi autógyártók is felfedezték Törökországot, ahol a Ford, a Toyota és a Honda egyre több üzemet működtet.