A rögzített árfolyam "még sokáig fennmarad", ezért a spekulánsok súlyos árat fizethetnek - figyelmeztette a kínai valuta erősödésére játszókat a múlt héten Kuo Su-csing, az állami valutapiaci felügyelet vezetője. A Standard & Poor's amerikai befektetés- és hitelminősítő ügynökség becslése szerint tavaly 40-50 milliárd dollár áramlott spekulációs céllal különféle úton-módon az amúgy nem konvertibilis jüanba. A pekingi kormányra mind nagyobb nyomás nehezedik, hogy hagyja fölértékelődni a kilenc éve a dollárral szemben a 8,28 jüanos horgonyon rögzített valutáját, ám a jegybank a jüan drágulásának megakadályozására teljes erővel dollárt vásárol. Emiatt az ország valutatartalékai tavaly 160 milliárddal, 403 milliárd dollárra emelkedtek, a belföldi pénzpiac pedig fuldoklik a jüanban, mivel a többletet sem a kereskedelmi banki kötelező tartalékráta emelésével, sem pedig kötvénykibocsátással nem sikerült elszívni.

A merev jüanpolitika módosítását azonban aligha kerülheti el Peking, amely állítólag egy mixtúrán dolgozik: ebben a központi árfolyam óvatos felértékelést jelentő elmozdítása mellett lebegtetési sáv kijelölése, hosszabb távon pedig a dollár helyett - Szingapúr mintájára - egy valutakosárhoz való igazodás rejtőzhet. Ha a kosárba a dollár mellett a jent, az eurót és a dél-koreai vont helyezik, Kína kiegyensúlyozottabbá teheti árfolyam-politikáját.

A jüan árfolyamának alakulását Peking szomszédai is árgus szemekkel figyelik, hiszen a kínai valuta mind nagyobb szerepet játszik a térségben. A feketekereskedelem mellett ezt segíti, hogy a hatóságok szemet hunynak, ha valaki a hivatalosan engedélyezett 6 ezer jüannál többet visz külföldre. A becslések szerint már legalább 30 milliárd jüan forog Kínán kívül, és a valutát az USA nagyvárosainak kínai negyedeiben is beváltják - persze nem túl kedvező árfolyamon - dollárra.