Duplájára nőtt a hajléktalanok nappali melegedőinek forgalma az ezredforduló óta. Míg 2001-ben naponta átlagosan 4203, tavalyelőtt már 8531 személy kereste fel ezeket a menedékhelyeket – állítja a napokban megjelent Szociális statisztikai évkönyv, 2008 című kötet. Ezek az intézmények évek óta hivatalos kapacitásukat 15–40 százalékkal túlteljesítve működnek, 2007-ben például az összesen öt és fél ezer fő befogadóképességű 92 melegedőben naponta átlagosan hét és fél ezren kerestek oltalmat. Az utóbbi években már néhány közepes méretű vidéki város is működtetni kényszerült ilyen ellátóbázist. 2008-ban többek közt a 19 ezer lakosú Mohács, a 17 ezres lélekszámú Sátoraljaújhely, sőt a 10-10 ezer lelkes Jánoshalma és Nagykálló is fenntartott nappali melegedőt – tudtuk meg a Központi Statisztikai Hivatalban. Az előbbi intézményekkel ellentétben a népkonyhák forgalma némileg csökkent az évezred első évtizedében. Ezekbe az ingyenétkezdékbe 2001-ben naponta még négy és fél ezren kopogtattak be, tavalyelőtt viszont már csak négyezren. A közepes méretű vidéki városok közül 2008-ban a 20, illetve 19 ezer lakosú Komárom és Oroszlány, a 17-17 ezres lélekszámú Balassagyarmat és Mezőkövesd, továbbá a 12 ezer fős Kőszeg működtetett például ingyenétkezdét hajléktalanjainak. A kétféle intézmény iránti igény eltérő alakulásával függ össze, hogy a népkonyhák száma 2001–2008 között 43-ról 38-ra csökkent az országban, nappali melegedőt viszont az ezredfordulón még csak 71-et, tavalyelőtt már 103-at működtettek az önkormányzatok és a különféle civil szervezetek. A nappali melegedők fenntartása 2008-ban 1,9 milliárd forintjukba került a fenntartóknak, miközben a népkonyháké 467 millióba.

HVG

HVG