HVG

Budapesten a munkavállalók 1,3 százaléka, a többi városban viszont a foglalkoztatottak átlagosan 22 százaléka jár kerékpárral dolgozni – állítja a Központi Statisztikai Hivatal egy most publikált felmérése. A 2008 eleji vizsgálat szerint a fővárosban helyi tömegközlekedési eszközökkel, a többi városban és a falvakban viszont személyautóval jutnak el a legtöbben (60, illetve 37 és 33 százalék) a munkahelyükre. A falun élők számára a távolsági busz számít a második legfontosabb utazási eszköznek (28 százalék ezt veszi igénybe), miközben a vonat vagy a HÉV a községi munkavállalók 7 százalékát juttatja el a munkahelyére. A munkába járás a legtöbb idejét a budapestieknek viszi el: míg vidéken a dolgozók fele legfeljebb fél órát utazik naponta, a fővárosban ennyi idő alatt a foglalkoztatottaknak csupán az egyharmada ér célba, 200 ezer budapesti viszont több mint egy órát, további 50 ezer fő pedig két óránál is hosszabb ideig kénytelen zötykölődni. Országos átlagban a 16–60 perc közötti közlekedési idő a legtipikusabb: a dolgozók 60 százaléka ennyi idő alatt teszi meg a lakása és a munkahelye közötti oda-vissza utat. A másfél óránál hosszabb időt utazással töltők száma országosan megközelíti a félmilliót, utóbbiak közül 212 ezren naponta két óránál is többet utaznak. A folyamatos ingázás, vagyis egy településről egy másikra történő átutazás főként a nagyvárosok vonzáskörzetében gyakori. Pest megyében a munkavállalóknak több mint a fele (53 százalék) egy másik helységbe – nagyrészt a fővárosba – jár el dolgozni. Budapest vonzása Nógrád és Fejér megyében is jelentős, ott a munkavállalók 42–43 százaléka ingázik. Az Alföldön ez az arány jóval alacsonyabb: Csongrád megyében például a munkavállalóknak több mint a háromnegyede, Békés és Hajdú-Bihar megyében mintegy a 70 százaléka saját községében vagy városában végez többnyire mezőgazdasági munkát vagy folytat valamilyen szolgáltatótevékenységet.

HVG