HVG

Az autók és a különféle háztartási masinák birtoklása alapján túlzás volna szélsőséges különbségekről beszélni a magyar társadalom különböző rétegei esetében: mobiltelefont például a legszerényebben élő egymilliós népesség 84, míg a legjobban eleresztettek 87 százaléka birtokol - derül ki a nemrég megjelent 2007-es Magyar Statisztikai Évkönyvből. Az asztali számítógép - ha pusztán a darabszámot nézzük - ugyancsak nem tekinthető szigorúan társadalmi státushoz kötődő berendezésnek. Egyrészt a leggazdagabbaknak is csak a fele (52 százalék) használ ilyen komputert, másrészt a legalacsonyabb jövedelműek egyharmadának (32 százalék) ugyancsak van PC-je. A személygépkocsik előfordulási aránya már jelentősebb eltéréseket mutat, de égbekiáltó különbségekről (különösen, ha az autók értékét figyelmen kívül hagyjuk) itt sincs szó: a legfelső jövedelmi tizedbe tartozó személyeknek a 71 százaléka, míg a legalsó jövedelmi decilisnek a 33 százaléka tulajdonol valamilyen gépkocsit. A Központi Statisztikai Hivatal által vizsgált húszféle - extrémnek ma már általában nem nevezhető - háztartási cikk között egyetlen olyan akadt, amelyik a népesség legalsó jövedelmi rétegében gyakorlatilag nem fordul elő: a kézi számítógép (palmtop) gyakorisága azonban a leggazdagabbak között sem volt magasabb 2 százaléknál 2006-ban. Nagyobb a távolság a két jövedelmi csoport között a légkondicionálók, a digitális kamerák és a hordozható számítógépek (laptop) birtoklása tekintetében: ezek a "lent" csak 1 százalékos arányban megtalálható műszaki cikkek a legmódosabbak háztartásaiban 7-9 százalékos arányban fordultak elő; a mosogatógép esetében a hasonló mutató 2:11 volt. A színes televíziók eloszlása viszont fölöttébb "demokratikus" Magyarországon: az első és a tizedik decilisben 96, illetve 98 százalékos arányban található ilyen készülék. Hasonlóan kiegyensúlyozott a dvd-k reprezentáltsága is, a legszegényebb családoknak a 37, a leggazdagabbaknak a 40 százaléka birtokolt ilyen berendezést 2006-ban.

HVG