HVG

119 munkavállaló szenvedett halálos munkabalesetet tavaly Magyarországon. A legtöbb ilyen szerencsétlenség 2007-ben is az építőiparban történt, ahol tízzel többen - összesen 45 fő - vesztették életüket, mint egy évvel korábban. Az építőipar után a relatíve legveszélyesebb ágazatnak az erdő-, a vad- és a mezőgazdaság, a fuvarozás, valamint a feldolgozóipar számított, e szektoroknak 14-18 halottjuk volt tavaly - derül ki az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség által begyűjtött baleseti jegyzőkönyvekből. A hazai bányákban a termelésnek mindeközben egy halálos áldozata volt, állapítható meg a Magyar Bányászati Hivatal dokumentumaiból. Halálos munkabalesetnek egyébként az olyan munkavégzéssel kapcsolatos szerencsétlenségek minősülnek, ahol a sérült egy éven belül életét veszti, éspedig - orvosi szakvéleménnyel alátámasztottan - a baleset következtében. A végzetes munkahelyi tragédiák áldozatainak száma a rendszerváltás óta a negyedére esett vissza Magyarországon: 1988-ban még 469 ilyen halálesetet regisztrált a Központi Statisztikai Hivatal. A legtöbb munkavállalót foglalkoztató főváros, illetve Pest megye után, ahol 15-en, illetve 17-en vesztették életüket, a legtöbb végzetes munkabaleset (9-9) Fejér és Bács-Kiskun megyében történt 2006-ban. Három napon túl gyógyuló sérülést munkával kapcsolatosan összesen 21 154 fő szenvedett a múlt évben az országban, pontosabban: ennyi balesetről tettek bejelentést tavaly a munkáltatók és munkavállalók. Két évtizeddel ezelőtt a munkabalesetek száma még ötször ilyen magas volt, 1988-ban 103 524 dolgozó szenvedett három napon túl gyógyuló sérülést. Az utóbbi évek egyik legsúlyosabb szerencsétlensége Gyöngyösön történt 2006 novemberében, ahol egy leszakadt födémszerkezet maga alá temetett négy építőmunkást, két további személyt pedig súlyos sérüléssel vittek el.

HVG