2008. május. 28. 00:00 Utolsó frissítés: 2008. május. 28. 22:00 HVG-Ténytár

"Trianoni" utcanevek: Arad és Kolozsvár vezet

HVGCsaknem háromszáz közterület neve idézi a történelmi Magyarország ma már határon kívül fekvő településeit...

HVG
Csaknem háromszáz közterület neve idézi a történelmi Magyarország ma már határon kívül fekvő településeit Budapesten: a fővárosnak például 6 Bártfa(i), 8 Kolozsvár(i), 10 Brassó(i) utcája, útja, köze és tere van. Több forgalmas kereszteződést és útvonalat ugyancsak erdélyi vagy az egykori Felső-Magyarországon fekvő településekről kereszteltek el. A zuglói Fogarasi út például 1896-ban, az újlipótvárosi Pozsonyi út 1903-ban, a józsefvárosi Nagyvárad tér 1940-ben kapta meg jelenlegi nevét. A hatályos fővárosi utcanévjegyzékben egy sor hajdani vármegye - például Beszterce, Gömör, Küküllő, Liptó, Máramaros, Tornaalja, Torontál - neve is szerepel. Ugyancsak utcák őrzik a felvidéki Lomnici-csúcs, a székelyföldi Hargita hegység és az Erdély kapujának számító Királyhágó emlékét. A nyilván mementónak is szánt (legnagyobb arányban az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződést követő években adományozott) utcanevek Budapesten kívül feltűnően nagy számban fordulnak elő például Nagykőrösön, Érden, Dunakeszin, Tatabányán, Szegeden, Szombathelyen - állapítható meg a Tele-tár nevű elektronikus telefonkönyv adataiból. Relatíve a legtöbb "trianoni" utca minden jel szerint a Pest megyei Verőce községben található, ahol a település félszáz utcájának az egynegyede valamelyik határon túli helység nevét idézi. A vidéki nagyvárosok közül kiemelkedően nagy számban olvashatók ilyen nevek Székesfehérvár utcanévtábláin, ahol a hatszáz elkeresztelt közterület közül mintegy száz visel efféle patinás nevet. A püspöki székhelyvárosban például egy Fátra utca, egy Késmárki köz s egy-egy Pozsonyi és Zsolnai út is található. A mai Budapest területén a legtöbb ilyen elnevezés a háború előtt még önálló településnek számító Pestszentlőrinc Szent Imre-kertvárosának utcanévtábláin olvasható: e városrészben az elszakított területekről érkezett tisztviselők 1925-ben alapították meg az úgynevezett Kertotthon házépítő szövetkezetet. 1918 és 1924 között egyébként 426 ezren települtek át a megszállt, majd elcsatolt területekről az új határok közé.
HVG