2007. október. 24. 00:00 Utolsó frissítés: 2007. október. 24. 23:24 HVG-Ténytár

Csecsemőhalálozás: rosszabb az uniós átlagnál

HVGKevesebb mint a harmadára csökkent a születéskor vagy az azt követő egy éven belül meghalt csecsemők száma a...

HVG
Kevesebb mint a harmadára csökkent a születéskor vagy az azt követő egy éven belül meghalt csecsemők száma a rendszerváltás óta Magyarországon: 1990-ben 1863, 2006-ban 571 kisgyerek hunyt el az első születésnapja előtt. Ezer kicsi közül így jelenleg átlagosan 6 bizonyul idehaza életképtelennek, másfél évtizeddel ezelőtt még 15. Az újszülöttek életesélyei ma már jobbak itthon, mint Szlovákiában, Lettországban, Litvániában és Bulgáriában, pedig ezek az államok 1990-ben még Magyarországnál előrébb álltak. A csecsemőmortalitás csökkenésének tempója Lengyelországban, Csehországban és Portugáliában ugyanakkor az utóbbi években meghaladta a hazai ütemet, a két utóbbi országban ezer újszülött közül jelenleg már csak három-négy hal meg. A szülés közben életüket vesztő asszonyok aránya viszont itthon csupán a harmada a csehországinak: Magyarországon gyermekágyi szövődmények és más komplikációk miatt 2005-ben öt édesanya hunyt el; a rendszerváltás idején a szülő nők halálozási indexe ötször ilyen magas volt. A csecsemőhalálozás magyarországi gyakorisága (6,2 ezrelék) 2005-ben még mindig magasabb volt, mint az EU-átlag (4,5 ezrelék). A szülő nők mortalitási mutatója ezzel szemben már ma is alacsonyabb, mint az uniós átlag (az EU-ban 7 szülő nő halt meg 100 ezer asszony közül 2005-ben). Magyarországon belül a csecsemőhalálozások számaránya Bács-Kiskun és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt a legmagasabb tavalyelőtt (9,6, illetve 9 ezrelék), míg Nógrádban és Pest megyében a legalacsonyabb (4,2, illetve 4,4 ezrelék). A szülés során elhunyt öt asszony Baranya, Békés, Borsod, Győr-Moson-Sopron, illetve Hajdú-Bihar megyében vesztette életét 2005-ben.
HVG