HVG

Nemcsak az országos melegrekord dőlt meg júliusban, amikor 41,7-ről 41,9 Celsius-fokra emelkedett az eddig regisztrált legmagasabb hőmérséklet, hanem a megyék többségében is új csúcsértékek kerültek a helyi meteorológiai krónikákba. A legnagyobb ugrás Tolnában következett be, ahol az 1998 augusztusában mért 38,2 fokos értéket csaknem két és fél fokkal szárnyalta túl július 20-án Pakson a szaharai eredetű 40,6 fokos légtömeg. A Magyarországot átmenetileg Európa hőközpontjává változtató afrikai légáramlatok átírták a hőmérsékleti csúcslistát Fejér megyében is, ahol ezentúl ugyancsak július 20-a számít - 40,5 fokkal - "minden idők legforróbb napjának". A kilenc dunántúli megye közül összességében hat helyen változtatta meg a július közepi hősokk a helyi melegrekordot: Vas megyében például egy több mint fél évszázados (1950-es) csúcs dőlt meg. Az egyes tájegységek meteorológiai helytörténetét Kelet-Magyarországon kevésbé írta át az eddigi nyár, kilenc megye közül ötben azonban ott is módosítani szükséges a toplistákat. Az országos csúcsot Békéscsabától átvevő Kiskunhalas révén Bács-Kiskunban például az eddigi 39,8 Celsiusról 41,9-re ugrott fel a melegrekord, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig egy kilencvenesztendős maximumértéket überolt az idei nyáron mért 40,9 fokos hőség Túrkevén. A legkeletibb négy megye (Borsod, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Heves, Békés) kivételével egyébként az összes többi Dunán inneni körzetben is emelkedtek a múlt hónapban a történelmi hőmérsékleti maximumok. Ez vonatkozik a központi régióra is, ahol az 1935-ben mért 39,5 fokos fővárosi csúcs 40,1 fokra kúszott fel. A 19 nagy közigazgatási egység közül a helyi hőségrekordok végül is már kilenc helyen érik el (a korábbi öt helyett) a 40 Celsius-fokot - derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálatnak a HVG megrendelésére összeállított adataiból.

HVG