HVG

A Magyarországgal szomszédos hét ország közül egyedül Ausztriában emelkedett a rendszerváltás óta a magyarok lélekszáma: 1991-ben 33 és félezer, míg 2001-ben 40 és félezer magyar ajkú személyt regisztrált az Osztrák Statisztikai Hivatal. A bécsi magyarság száma egy évtized alatt például 13,5 ezerről 15,4 ezerre emelkedett. Ennél is nagyobb ütemű volt a növekedés Stájerországban (57 százalék), Karintiában (51), Alsó-Ausztriában (48,5), Tirolban (42,5) és Salzburgban (38). Valamelyest csökkent viszont a létszám a legkeletibb tartományban, a köztudottan magyar őslakos falvakkal rendelkező Burgenlandban, ahol 1991-ben 6763, egy évtizeddel később pedig 6641 magyar ajkú személyt találtak, igaz, a szezonális munkásokat s az állandó lakóhellyel nem rendelkező egyéb személyeket nem regisztrálták a népszámlálási biztosok. Az ausztriai magyarság országos átlagban 21 százalékos növekedését az 1980-as évek emigrációs hulláma magyarázza, az áttelepült magyarok tízévi helyben lakás után szerezhetik meg ugyanis az osztrák állampolgárságot. Az őshonos ausztriai magyarság négy burgenlandi településen képviselteti még ma is viszonylag nagy számban magát: a főként reformátusok lakta Felsőőrön (Oberwart) 18, a katolikus Alsóőrön (Unterwart) 74, az evangélikus Őriszigeten (Siget in der Wart) 70 százalékos volt 2001-ben a magyarok jelenléte. E Felső-Őrségben fekvő egykori kisnemesi települések lakói egyébként középkori határőrök leszármazottai, éppúgy, mint az északabbra fekvő Felsőpulyáé (Oberpullendorf), ahol 21,5 százalékos volt 2001-ben a magyar jelenlét. A burgenlandi magyarság másik nagyobb csoportja a tartomány északi részén él, ők többnyire az egykori földesúri majorságokban dolgozó bérescsaládok utódai.

HVG

A másfél millió lakosú Bécsben ugyanakkor a több mint 15 ezres lélekszámmal sorrendben a hatodik nyelvi kisebbségnek számítanak a magyarok a szerbek (98 ezer fő), a törökök (71 ezer), a horvátok (38 ezer), az angolok (27 ezer) és a lengyelek (21 ezer) mögött.