HVG

A legtöbb, magát vallásosnak tartó polgár a történelmi Várnegyedben és környékén él ez idő szerint Budapesten: a főváros I. kerületében száz helybeli közül 72 tartja magát valamely egyházhoz, felekezethez tartozónak (e szám többszöröse a rendszeresen templomba járóknak). Az istenhívő személyek aránya Újpesten a legalacsonyabb, száz lakos közül 59 azonban még ott is vallásosnak mondta magát a legutóbbi (2001-es) népszámlálás során. A római katolikus egyház tagjainak száma minden kerületben meghaladja az összes más vallás híveinek a számát; a legnagyobb hazai felekezethez különösen az I. és a XXII. kerületben tartoznak sokan (az össznépesség 52, illetve 51 százaléka). Ugyanez az arány Angyalföldön és Csepelen a legalacsonyabb - ott a helybeliek 41-41 százaléka ismeri el hitbeli kérdésekben a Vatikán fennhatóságát. A másik nagy történeti egyház, a reformátusoké Pesterzsébeten (14,5 százalék), a Ferencvárosban és Pestszentlőrincen (13,8-13,8) rendelkezik relatíve a legerősebb bázissal, miközben Óbudán, a XII. kerületi Hegyvidéken és a II. kerületben híveinek száma nem éri el a 12 százalékot. A kisebbik protestáns felekezet, az evangélikus, a "Rákosokban" erős: Rákoskeresztúron és környékén 4,5, Rákosszentmihályon 4 százalékos a lutheránus jelenlét - ez a mutató Csepelen viszont csak 1,7, Újpesten 1,8 százalékos. A főváros 23 kerülete között három olyan is akad - Csepel, Újpest, Soroksár -, ahol a görög katolikusok száma némiképp felülmúlja az evangélikusokét - e helyeken feltehetően Szabolcs, Hajdú vagy Borsod megyéből érkezett a lakosság jelentős része. A főváros népességének alig fél százalékát kitevő izraeliták jellemzően a belső kerületekben élnek: a vallásos zsidóság aránya a Belváros-Lipótvárosban (1,9 százalék), az Erzsébetvárosban (1,7) és a XIII. kerületben (1,5) a legmagasabb, néhány külső körzetben (például Kispest, Pesterzsébet, Csepel) viszont alig éri el az 1 ezreléket. A vallási szertartások és hitelvek minden formáját Csepel és Újpest lakossága utasítja el a legnagyobb arányban, e két helyen a magukat felekezeten kívülieknek nevezők hányada 25 százalékos, miközben a polgárok további 14, illetve 16 százaléka nem kívánt válaszolni a hitbéli meggyőződését firtató kérdésekre.