Egy olyan volt vállalkozó ad régi barátjának minden papír és biztosíték nélkül 1 millió forintos kamatmentes kölcsönt franciaországi nászút finanszírozására, aki ma már teljesen vagyontalan, élettársával kettesben havi nettó 53 ezer forintos rokkantsági nyugdíjából kell fenntartania magát. A barát hozzá képest dúsgazdag, olyan beosztásban dolgozik, ahonnan nem sokkal később nettó 270 ezer forinttal megy nyugdíjba, családi házának értékét saját maga 20 millió forintra becsüli.

Ezt a nem éppen életszerű történetet hallhatta Ábri János előadásában a közönség a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság katonai tanácsa előtt múlt héten a büntetés-végrehajtási (bv) ezredesek perében (HVG, 2008. február 9.). A vádirat szerint ő fizetett összesen mintegy 2 millió forintot régi barátjának, Győri Zoltán ezredesnek, illetve rajta keresztül más főfegyőröknek azért, hogy börtönbüntetését a lehető legkedvezőbb körülmények közt tölthesse, szó se volt tehát nászútkölcsönről. Így is történt, szabadulásáig jórészt a tököli rabkórházban, illetve ugyancsak Tökölön, a fiatalkorúak börtönében egy olyan "VIP" körletben tölthette napjait, amelyben mellette orvosok, ügyvédek voltak. Privilégiumnak számított az is, hogy eltávozás vagy büntetés-félbeszakítás jogcímen gyakran kimehetett egy-két napra a fegyintézetből.

Ábriénál meglepőbb állításokkal már csak maga az elsőrendű vádlott, az ügyészség szerint a kedvezményezést intéző és ennek fejében a vesztegetési pénzeket átvevő és leosztó - ma már nyugállományú - Győri ezredes szolgált. A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BVOP) volt beruházási, ellátási és vagyonkezelési főosztályvezetője ugyanis visszavonta összes nyomozati vallomását, azt állítva, hogy a beismerést fenyegetéssel, pszichikai nyomással csikarta ki belőle az ügyészség. A láthatóan súlyos beteg ember azt állította, bármit aláírt, magára vállalt volna csak azért, hogy kikerülhessen a budapesti Venyige utcai előzetes letartóztatásból.

A három éve még ugyancsak bv-ezredes feleségével még nászútra is vállalkozó Győri így a tárgyaláson még azt is tagadta, hogy egyáltalán pénzt kapott volna kölcsönbe Ábritól, nemhogy a vesztegetést. Pedig a bíró néhány részletet felolvasott a nyomozati jegyzőkönyvekből is arról, miféle konspirációs eljárások kerültek szóba a "barátok" közt, például hajnali személyes találkozók egy benzinkút parkolójában olyankor, amikor a vállalkozót egy-két napra kiengedték a börtönből.

Ábri a börtönbüntetését még 2004-ben ugyancsak egy magas beosztású bv-tiszt megvesztegetéséért kapta, csak akkor még ismerősei, s nem saját maga érdekében kért "szívességeket". Győri találkozott is Tökölön az akkor már Ábrival fenntartott kapcsolata miatt elítéltként könyvtároskodó Kovács Gézával, aki korábban Márianosztrán még a most fővádlott ezredes főnöke is volt. Így Győri, de a többi tekintélyesebb bv-tiszt is tudhatta, kicsoda a vállalkozó, és miért kellett börtönbe vonulnia.

A vádirat szerint a vállalkozó számára több börtönorvos, valamint fegyintézeti vezető tett kisebb-nagyobb, de mindenképpen törvénybe ütköző engedményeket, ő pedig Győrinek, illetve a tököli parancsnok Illés László ezredesnek fizetett összesen mintegy 2 millió forintot. Ábri kevéssel szabadulása előtt "pakolt ki" az ügyészségnek, amikor újabb 3 milliót követelt volna tőle Illés. A tárgyalóteremben azonban még fenyegetőbb forgatókönyv kezdett kibontakozni. Mint a nászútkölcsön elmesélése után kiderült, a vállalkozó börtönbüntetése ideje alatt intézte egy szegedi ingatlanának az értékesítését, amiből 45 millió forintja folyt be. Erről több - például az őt a bankba kísérő - fegyőr hivatalosan is tudomást szerzett, s többen megpróbálták, a vállalkozó szóhasználatával, "megfejni".

"Ha nem fizetek, ki fognak csinálni, ami azt jelenti, élve nem szabadulhatok" - vallotta Ábri. Szerinte ezt az üzenetet több tény is alátámasztotta, egyszer kiszúrták a fegyintézet mellett tartott kocsija fékcsöveit, máskor pedig, amikor magas vérnyomása miatt nagyon rosszul lett, vagy másfél óráig csak zárkatársai ápolták, még felcser sem ment hozzá. Ha mindez bebizonyosodna, Ábri szabadulhat a vesztegetés vádjától, a bv-ezredesek közül viszont lenne, akinek nem "csak" korrupciót, hanem zsarolást róhatnának a terhére.

A HVG által megkérdezett bv-szakértők mindenesetre hitetlenkednek, valóban sor kerülhetett ilyen súlyos visszaélésekre. Előfordult már ugyanakkor, hogy a legkeményebb köztörvényesek is különleges kedvezményeket kaptak. A "váci hetekként" elhíresült csoport tagjai közül még 1999-ben Csobolya Attila ugyancsak Tökölről járhatott ki felügyelet nélkül a saját házával szomszédos telekre dolgozni, míg Döcher Györgyöt a Kozma utcai fegyházból engedték ki "raktároskodni" a közeli ismerőse tulajdonában lévő presszóba, ahol 1999. február 2-án máig ismeretlen elkövető agyonlőtte. Olyan esetről azonban, hogy bv-s főtisztek zsarolni próbáltak volna egy rabot, netán a gyógyszerezését is manipulálták volna, mindeddig nem lehetett hallani.

FAHIDI GERGELY