Csak akkor lehessen egy iskolát bezárni, ha ebbéli szándékát az intézményfenntartó önkormányzat legalább két évvel korábban jelezte - ilyen értelmű törvénymódosítást szorgalmazott néhány évvel ezelőtt az MDF (HVG, 2004. szeptember 4.). A javaslatból nem lett semmi. Egy héttel az új tanév kezdete előtt még mindig nem lehet tudni, végül is hány intézményben kezdődik meg a tanítás szeptemberben. A múlt heti "időközi" eredmény alapján mintegy félezer közoktatási intézmény esetében várható megszűnés vagy jelentősebb átszervezés. Több mint kétszáz intézmény már be is adta a "kulcsot" - a működéshez szükséges azonosító számát -, a többiben még zajlik az eljárás. A 15 ezer "feladatellátási hely" közül (egyes intézményekhez több tagiskola is tartozhat) összesen 104 szűnik meg, a többi "átalakuló" jellemzően más intézmény részeként működik tovább.

A pedagóguselbocsátás kiváltó okai közül csak az egyik, vélhetően nem is a legfontosabb az intézményrendszer szűkülése. A közeljövőben lezajló, a pedagógus érdekvédők által tízezer fősre becsült tanárszámcsökkenés előidézője az is, hogy a korábbi fejkvótaalapú támogatás csoportfinanszírozásra változott (HVG, 2006. november 11.), valamint, hogy az oktatók kötelező óraszáma heti 20 óráról 22-re emelkedett. Az ágazat szakszervezeteinek mindössze annyit sikerült elérniük, hogy a közoktatási törvény nyári módosítása alapján a plusz két óra munka ellenértékét a munkáltató köteles megtéríteni (a korábbi szabály szerint a munkáltató által elrendelhető két óra ingyenmunka lett volna). A nyilvántartott állástalan pedagógusok száma a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal statisztikái szerint már ma is közel kilencezer, közülük viszont eddig alig pár százan jelentkeztek az államilag finanszírozott átképzési programokra. A szaktárca még így is sokallja, hogy a közoktatásban tanuló 1 millió 381 ezer diákra 135 ezer pedagógus jut, ami nemzetközi viszonylatban magasnak számít.

Újdonság, hogy az idei tanévtől az egyedülálló szülők gyermekei már nem juthatnak automatikusan ingyen tankönyvekhez. A változás oka, hogy növekszik a nem regisztrált élettársi kapcsolatban élők száma, így valójában kétkeresős családok is hozzájutottak a támogatáshoz. Mostantól ebben a körben csak azoknak nem kell térítést fizetniük a könyvekért, akik után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítanak. Tavaly egyébként 7,7 milliárd forintjába került a költségvetésnek a 740 ezer tanuló ingyentankönyvhöz juttatása. A következő tanévben becslések szerint 520 ezer diák részesül ebből az áldásból, ami már csak 6,5 milliárd forintjában lesz az államkasszának.

Az általános iskola alsó tagozatában egyébként közel ötezer forintot kérnek a tankönyvcsomagokért, a felső tagozatban és a középiskolákban ennek a duplájára, 10 ezer forint körüli összegre jön ki az átlag az oktatási tárca számításai szerint. A szórás meglehetősen nagy: a hetedik osztályban például több mint 12 ezer forint kiadást jelent egy diák szükséges tankönyveinek beszerzése, középiskolai évfolyamokon pedig ennek közel a kétszeresét kell leszurkolni, hogy meglegyen a "beugráshoz" szükséges oktatási segédanyag: könyv, munkafüzet.

A most induló tanévben a nem szokványos teendők közé tartozik, hogy országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és a tizedik évfolyamon, valamennyi tanulóra kiterjedően. A kompetenciaméréseket jövő év május 28-án tartják. Ez a rendszer tanítási napnak minősül, amit az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek.