Vitatott iskolaépítés Veresegyházon
Önkormányzati pénzből épül református egyházi iskola Veresegyházon. A csőd szélén lévő település támogatása értékes szavazatokat hozhat a városvezetésnek a tervezett fecskendőgyár elleni szeptemberi népszavazáson.
Nemhiába álmodott nagyot Fukk Lóránt, Veresegyház új református lelkésze. Több mint 50 év után ismét lesz iskolája egyházának a Pest megyei településen, ráadásul úgy, hogy a kiadások többségét egyelőre az önkormányzat állja. Az intézmény idén csaknem harmincmilliós támogatásáról (ami háromszorosa az egyház ráfordításának) még márciusi ülésén döntött a kisváros képviselő-testülete. Az építkezés már meg is kezdődött, és a szeptemberi iskolakezdésig négy tantermet alakítanak ki egy egyházi tulajdonú ingatlanban. Teljes elkészülte után az újonnan építendő résszel együtt 16 tantermes iskolában lesz majd színházterem, uszoda és tornacsarnok is, s összesen 440 gyereket oktatnak benne.
Csakhogy az ellenzők szerint a testület nem is szavazhatott volna az iskolaügyről. Ez ugyanis nem szerepelt az ülés napirendjén, előterjesztés és határozati javaslat nem készült vagy hangzott el. Az ülés kezdetén Pásztor Béla polgármester úgymond "tájékozódni kívánt", mit szólnának a képviselők az iskola támogatásához. Ehhez képest az ügyben - később hivatkozási alapul is szolgáló - határozat született, amit 16 igen szavazattal fogadtak el egy ellenében.
"A döntést nem készítették elő, és a képviselők felkészülése sem volt biztosított a döntéshozatalhoz" - állapította meg Forgács Imre, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője az egyik képviselő, Tatár Sándor, a Tavirózsa Egyesület tagjának közérdekű bejelentése nyomán. Forgács a szabálytalanságok miatt úgynevezett törvényességi észrevétellel élt, és újratárgyalást kért. (Igaz, a támogatásról egy későbbi ülésen újra döntöttek.)
Az iskolaépítéshez a református egyház a saját tízmilliója mellé 24 millió forintot kap az önkormányzattól a parókia iskolává alakításához, és a város kétmillióért a termálfűtésről is gondoskodott. További egymillió forintot szavaztak meg a lelkész családjának új albérletére, 3,5 milliót pedig a 2007/2008-as tanév működési költségeire. 2008-tól pedig évente százmillió forintot különítenek el az iskola működésére-továbbépítésére, s ezért annyit kérnek csak, hogy részesítsék előnyben a helyieket a beiratkozásnál.
Azt senki sem vitatja, hogy új iskolára vagy bővítésre szüksége van Veresegyháznak. A 2003-ban 1,9 milliárd forintos beruházással épült 7 ezer négyzetméteres, 32 tantermes iskolát ugyanis már kinőtte a még mindig folyamatosan gyarapodó város, ahol az elmúlt tíz év alatt megduplázódott a gyerekek száma. Anyagilag azonban nem áll jól a település: csaknem 5 milliárd forintos adóssággal küszködik, évente egymilliárdot kénytelen a tőketörlesztésre és a kamatokra kifizetni, és két-három éves kifizetetlen számlái vannak.
A helyben befolyásosnak mondott református gyülekezetnek nyújtott nagylelkű támogatás ugyanakkor még jól jöhet a városvezetésnek. Sok helybeli szerint míg az új egyházi iskoláról beszélnek, addig sincs napirenden a Veresegyházra tervezett fecskendőgyár elleni népszavazás (lásd keretes írásunkat), amely ha érvényes és eredményes lesz, meghiúsíthatja a tervezett beruházást (HVG, 2007. április 28.).
"A református iskola a választási lehetőséget szélesíti majd" - magyarázta a HVG-nek Pásztor Béla, miért egyházi iskola építésére költik a pénzt ahelyett, hogy az önkormányzatit bővítenék. A polgármester további praktikus okokat is felsorolt: az új iskola a város központjában lesz, vagyis jobb helyen a mainál, s emiatt akkor is hasznosítható az épület, ha esetleg idővel "elfogynának a gyerekek". Szabó István dunamelléki református püspök melegen támogatja az iskolaalapítás tervét, de pénzt nem tud adni hozzá. "A költségek előteremtése a helyi gyülekezet gondja lesz" - szögezte le a HVG-nek.
A veresegyházi lelkész lelkesedése töretlen. "Az átalakítás folyik, s szeptemberben két első osztállyal tudunk indulni" - mondta Fukk, aki az új iskola költségeiről még nem kívánt nyilatkozni. Annyit azonban elárult, hogy elsősorban pályázatokból, gyülekezeti adományokból, külföldi kapcsolataikból remél forrást az építkezés folytatásához. "Nem biztos, hogy kijön kétmilliárdból" - jelezte a nagyságrendet Gáncs Gábor alpolgármester. A helyi katolikus közösség világi elnökeként ő maga is több egyházi intézmény alapításánál volt jelen, s szerinte túl nagyszabásúak és kevéssé átgondoltak a tervek. Mindezen aggályok dacára az alpolgármester és a helyi jobboldali szövetség is kiáll a képviselő-testület által már beígért támogatás folyósítása mellett.
Csakúgy, mint Harrach Péter (KDNP), a térség országgyűlési képviselője, aki azért sajnálja, hogy nem a reformátusnál majdnem kétszer nagyobb helyi katolikus közösségnek lesz saját iskolája. "Nem korrekt eljárás, hogy lopakodva hoznak ilyen döntést, anélkül hogy megvizsgálták volna, mit is vállalnak" - fejtegette ugyanakkor Rekvényi László, egy helyi lakos, amúgy a tavirózsások alelnöke, aki ombudsmani állásfoglalást is kért az ügyben: szerinte ugyanis - ha ezt jogszabály nem is tiltja - közpénzből nem lehetne egyházi iskolát alapítani és működtetni.
PÁLMAI ERIKA