Ez a mi Veresegyházi Életmódprogramunk: az életmódunk, hogy hallgatjuk a gyárakat, és a programunk, hogy harcolunk a túliparosítás ellen - hangzott el némi iróniával egy beszélgetésen, ahol több veresegyházi lakó vitatkozott egy új gyár tervéről. A magát az "egészséges, egyéni életmód és a közösségben való élet új, dinamikus formájaként" definiáló, azóta már megszüntetett Somody Imre-féle, VÉP-ként elhíresült program (HVG, 2006. július 1.) mintaterepének számító településén ugyanis jó ideig hallgathatták egy hajtóműüzem tesztelési zaját, és nem sok hiányzott ahhoz, hogy egy akkumulátorgyár vagy egy horganyzóüzem épüljön a szomszédságukban.

A Csonkás körzetben lakók elkeseredettségének legújabb indoka, hogy a házuktól alig száz méterre tervezi felépíteni az amerikai Becton Dickinson a legújabb, termelését fokozatosan bővítő s 2014-re már évi 500 millió üvegfecskendő előállítására alkalmas gyárát. A tervek szerint az építkezés május végén indulna, már toborozzák is a leendő alkalmazottakat. A felfutása után állítólag ötszáz főt foglalkoztató gyárban 2009. januárban kezdődne a próbaüzem. A cégnek azonban még érvényes építési engedélye sincs, mivel a beruházás környezetvédelmi előzetes eljárása csak a következő hetekben zárul le.

A települést 42 éve irányító Pásztor Béla független polgármester január közepén kapott felhatalmazást 15 igen és 2 tartózkodás mellett a jobboldali többségű képviselő-testülettől, hogy előszerződést kössön az amerikai cég magyar vállalatával, a 2,4 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Becton Dickinson Hungary Kereskedelmi Kft.-vel (BD). E szerint egy, a városközponttól 2,5 kilométerre lévő, 21 hektáros iparterületet 1,2 milliárd forintért adnak el a BD-nek (emellett van a General Electric alkatrészgyára). A tényleges vételár azonban csak 800 millió, a többiből közműveket kell építenie a városnak. Az ár végül csaknem 1 milliárddal volt kisebb annál, mint amit az önkormányzat januárban, az ipari területekre vonatkozóan rendeletben megállapított, s az üzlethez ráadásul előbb 192 millió forintos hitelből vissza kellett vásárolni az értékesíteni kívánt telekből hiányzó 5 hektárt is. A képviselőknek csupán annyi kikötésük volt, hogy az előszerződés nem tartalmazhat kártérítési kötelezettséget az eladóra nézve.

A polgármester által a franciaországi Grenoble-ban tett gyárlátogatás során aláírt - és a képviselőknek előzetesen be nem mutatott - előszerződés szerint azonban heti 47,5 millió forintos (összesen maximum 190 millió forintnyi) kötbér terheli a várost, például ha nem készülne el a szennyvíztisztító bővítése jövő év február végéig, amire kicsi az esély. Ezek miatt kezdeményezett rendkívüli ülést a képviselő-testületbe a Tavirózsa Környezet- és Természetvédő Egyesület színeiben bejutott Tatár Sándor, akinek az iratokból az is nyilvánvalóvá vált, hogy a polgármester még a testületi felhatalmazás előtt mindenben megállapodott a vevőkkel. Az egyesület egyébként bejelentkezett ügyfélként is a környezetvédelmi hatóságnál, és azt szeretnék elérni, hogy részletes környezetvédelmi hatástanulmányt kelljen készítenie a beruházónak, például a nagy mennyiségű és igen robbanásveszélyes hidrogén tárolása és a közeli lakóépületek miatt. Az egyesületnél amiatt is aggódnak, hogy a BD franciaországi gyárában rákkeltő etilén-oxidot használnak a sterilizáláshoz, és a cég illetékesei nem zárták ki kérdésükre, hogy Magyarországon is ezt a technológiát alkalmazzák majd.

A Csonkás képviselője, a négytagú jobboldali szövetség (Fidesz, KDNP, MIÉP, Veresegyház Jobb Jövőjéért) jelöltjeként a testületbe jutott Fehér István viszont nem aggódik. Egyrészt mert ő - mint mondta a HVG-nek - Újpesten, a cipőgyár mellett nőtt fel, másrészt mert ő is látta Franciaországban, hogy a gyár csendes és szagtalan. "Itt pedig még szép is lesz, mert a beruházók egy kis ékszerdobozt, egy üvegpalotát terveznek" - lelkendezett Fehér. A képviselő - aki a szerződéskötéskor még teljesen megbízott a polgármesterben, de örül, hogy volt olyan társa, aki megnézte a papírokat is - csak azt nem érti, hogy az elfogadhatatlan kötbér kikötésével miért kell elbaltázni a jó lehetőséget.

Válaszokat hiába vártunk a beruházók képviselőitől és a polgármestertől is. "Nem tudok még nyilatkozni, feleslegesen pedig nem beszélek" - mondta a HVG-nek Pásztor, aki a Veresi Közügy című lapban még hosszasan ecsetelte, miért jó a gyár. Például mert az onnan kikerülő 70-80 fokos vizet felhasználják fűtéshez is. A környékbeliek viszont úgy látják, "ha tényleg lenne egy töltés, s azon egy 100 méter széles fenyőerdősáv, s elkészülne az elkerülő út, akkor épülhetne a fecskendőgyár helyett például egy ruhagyár".

Valaminek azonban biztosan épülnie kell. A beruházás, pontosabban a jelentősebb (az eladásból egyszeri és az iparűzési adóból rendszeres) bevétel létkérdés a több mint 5 milliárd forintos adóssággal küszködő önkormányzatnak, amely évente egymilliárdot kénytelen a tőketörlesztésre és a kamatokra kifizetni. A nagyközségből 1999-ben várossá nyilvánított Veresegyháznak két-három éves kifizetetlen számlái vannak, miközben a betelepülők miatt egyre nőnek a költségei. Itt évente 15-20 kilométer út épül, s a 2003-ban átadott iskolát is kinőtték már. Mindennek oka, hogy tíz év alatt csaknem megduplázódott Veresegyház lélekszáma: míg 1990-ban 6373-an, 2001-ben már 10 520-an lakták. A beköltözők pedig - akiktől csupán egyszeri jelentős bevétel származik, és az is csak akkor, ha az önkormányzattól vásárolnak telket - valamennyi agglomerációs településnek igen sokba vannak, az adóik viszont lassan csordogálnak. Törökbálinti számítások szerint például ezer ember beköltözése 200 millió forintos infrastrukturális beruházást igényel, és évente még további 70 millió forint kell az óvodák, iskolák, rendelők fenntartásához. Veresegyházon a település új építési szabályzatának tervezete - szemben a településfejlesztési koncepció 18 ezer fős becslésével - 2020-ig már 25 ezernél is több lakossal számol.

PÁLMAI ERIKA