Wekler Ferenc 2003-ban Medgyessy Péterrel. Állami túlsúly © Müller Judit

Az SZDSZ az M0-s körgyűrűn belüli párt lett - szögezte le a tavaly októberi önkormányzati választások után számos kommentár. A voksolás eredményét tekintve ez igaz is, ám a mandátumkiosztás után megalakult, új összetételű regionális fejlesztési tanácsok (rft) névsorát látva már egészen más a helyzet. Alig van olyan megye, ahol az SZDSZ egyáltalán közgyűlési képviselőre tudott volna szert tenni, ezzel szemben valamennyi pénzosztó regionális testületben (HVG, 2006. november 4.) több képviselője is található.

Mindez azért történhetett így, mert az rft-k összetételét csak részben befolyásolja az önkormányzati választás. A jogszabályok szerint a három-három megyéből (illetve a központi régióban Budapestből és Pest megyéből) álló régiókban az önkormányzati választás nyomán rft-tag lesz a térségben lévő megyei jogú városok polgármestere, megyénként egy-egy kistérségi küldött és a megyei területfejlesztési tanács elnöke (ez általában a megyei közgyűlési elnök). Ezek között egyetlen szabaddemokrata sincs. Az rft-k tagjainak többi részét azonban a kormány delegáltjai adják, mégpedig jelenleg nyolc minisztérium és a Miniszterelnöki Hivatal (MEH), s e csoportba lehet számítani a hivatalból tanácstag, s a MEH által kinevezett regionális idegenforgalmi bizottsági (rib) elnököket is. A minisztériumok közül három SZDSZ-vezetésű van, s így minden rft-ben három SZDSZ-es delegált is található - a koalíciós felállást tükrözve, a helyhatósági választáson szerzett pártpolitikai súlyukat jóval meghaladó arányban.

Az ellenzéki önkormányzati választási győzelem ellenére tehát jelentős kormányzati túlsúly alakult ki a 18 és 21 fő között változó létszámú regionális fejlesztési tanácsokban (lásd táblázatunkat a 19. oldalon). Sőt mindenhol kormányzati delegált lett az rft elnöke: hat régióban az önkormányzati minisztériumé, egy esetben a környezetvédelmi minisztériumé. Mivel ez utóbbi szabaddemokrata kézben van, így SZDSZ-es delegáltnak is jutott elnöki poszt. Wekler Ferenc korábbi parlamenti alelnök, aki jelenleg Mecseknádasd független polgármestere, a dél-dunántúli régiós tanács vezetője lett (a szabaddemokratáknak sem Baranyában, sem Tolnában nem sikerült a megyei közgyűlésbe bekerülniük, s Somogyban is csak úgy, hogy közösen indultak az MSZP-vel).

Az állami túlsúly persze nem most jött létre e testületekben, a szisztémát még 1999-ben, tehát a Fidesz-érában szavazta meg a parlament. Az addigi önkormányzati elven felépülő rft-ket akkortól tömték tele kormánypárti delegáltakkal, akiket az akkori ellenzék egyszerűen pártkatonáknak minősített. Később emiatt az összetétel megváltoztatására Medgyessy Péter kísérletet tett, ám az SZDSZ ellenállásán megbukott a terve. Wekler egyik tavaly év végi interjújában elismerte, most is pártkatonákkal töltik fel az rft-ket. "Ma sem tartom jó megoldásnak, de ha lehetséges, miért ne éljen vele a kormány?" - tette hozzá váratlan őszinteséggel.

Weklerrel szemben - aki nem került pártja listáján befutó helyre - a minisztériumok által delegált tagok között sokan parlamenti képviselők. Az is több esetben előfordult, hogy az önkormányzati vereség miatt a testületből kiesett tagokat a tárcák delegálták újra. Sós Tamás korábbi hevesi közgyűlési elnököt például a Pénzügyminisztérium, Balogh Lászlót, az előző bács-kiskuni és Szabó Györgyöt, volt borsod-abaúj-zempléni elnököt az önkormányzati tárca, Dóra Ottó korábbi nógrádi közgyűlési vezetőt pedig a MEH ültette vissza. Időnként kerülő útnak bizonyult a rib is: Nagy Imre egykori egri polgármester éppen úgy ennek révén maradt tag, mint a soproni polgármester-választást elbukó Walter Dezső.

Mindezek mellett nem nagyon érthető, a kormánynak kreatív jogértelmezéssel miért kellett túlbiztosítania magát. A minisztériumi szervezetátalakítások után ugyanis a jogutódlások folyamán kérdéses lett a MEH jelölésének jogszerűsége, eddig ugyanis nem szerepelt a delegálásra feljogosítottak között. A területfejlesztésért felelős minisztérium helyett az önkormányzati és területfejlesztési minisztériumot kell érteni - ismerte el a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény, s a MEH-et vezető minisztert csak az országos szintű fejlesztésekben mondta ki jogutódnak. A közigazgatási hivatalok is úgy értelmezték, hogy nincs delegálási joga a kancelláriának - derült ki a nyugat-magyarországi tanács ülésén. Erre fel az igazságügy-miniszter állásfoglalást adott ki, amelyben leírja ugyan, hogy "nem válaszolható meg kétséget kizáró módon, hogy mit kell tenni", de hozzátette: elfogadhatónak, egyben egy folyamatban lévő törvénymódosítással is összhangban lévőnek "tartok egy olyan értelmezést, amely szerint az adott kérdés vonatkozásában a területfejlesztésért felelős miniszter jogutódjának kell tekinteni - az önkormányzati és területfejlesztési miniszter mellett - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető minisztert is".

RIBA ISTVÁN