Jobb későn, mint soha, vallhatta az a féltucatnyi kitartó honatya, aki végighallgatta november 28-án a tervezett két új beutazási törvény miniszteri expozéját, majd vette a fáradságot, és részt vett a javaslatok általános vitáján. A késői jelző kétszeresen is indokolt. A schengeni szerződéshez (lásd Brüsszeli határidők című írásunkat) történő kapcsolódás reményében Magyarország is jogharmonizációs kötelezettséget vállalt, s ennek jegyében már 2006 áprilisának végéig át kellett volna ültetni a hazai jogrendbe a vonatkozó uniós irányelvet (2004/38/EK), márpedig a jelenlegi idegenrendészeti törvényt felváltó két új jogszabálynak az év végéig történő megszavazása sem biztos. Késői volt a vita amiatt is, hogy este 10 órakor kezdődött és fél 12-ig tartott. Nem is váltott ki különösebb képviselői érdeklődést: a kijelölt bizottsági hozzászólókon és a pártok vezérszónokain kívül egyedül a törvényhozás korelnöke, a 85 éves fideszes Horváth János szólalt fel, a KDNP pedig egyáltalán nem képviseltette magát a vitában.

Formailag mindössze arról van szó, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT, amely az EU-tagokon kívül kiterjed Norvégia, Izland, Liechtenstein területére), valamint Svájc állampolgárai privilegizált beutazási és tartózkodási szabályokat kell hogy élvezzenek. Ezért szükséges az egységes idegenrendészeti törvény foltozgatása helyett két külön jogszabályban rendezni a beutazás és tartózkodás szabadságát alanyi jogon gyakorlók és a továbbra is engedélyköteles (az uniós szóhasználat szerint harmadik országbeli) személyek helyzetét. Korántsem mellékes módon az új, kétharmados többséget igénylő jogszabályok orvosolhatják például azt a méltánytalan helyzetet, amelyben a magyarországi beutazás és tartózkodás szempontjából például kedvezőbb elbírálás illeti meg egy külföldi uniós polgár harmadik országbeli hozzátartozóját, mint egy magyarét. Jelenleg ugyanis könnyebb a dolga például egy francia újsütetű algériai házastársának, mint egy frissen Magyarországra házasodott kárpátaljai vagy vajdasági magyarnak.

Fő szabályként a harmadik országbeliek többsége vízumkötelezett beutazó marad, a magyar nemzetiségűek (például Ukrajnából, Szerbiából) viszont továbbra is élvezhetik a kedvezményes nemzeti vízumot. Az EGT és Svájc állampolgárai hatósági engedély nélkül, teljesen szabadon beutazhatnak az országba és tartózkodhatnak itt három hónapig, az ennél hosszabb időre maradni akarók is csak úgynevezett nyilvántartásba vételre kötelesek jelentkezni. A Svédországban menekültstátust kérő magyar romák esetére is figyelemmel érdekes, milyen esetben tilthatja meg Magyarország valamely szabad beutazásra jogosult beléptetését vagy itteni tartózkodását. Az indoklásában az Európai Bíróság precedensítéleteit is említő javaslat hangsúlyozza, korlátozást csak a közrendet, köz- vagy nemzetbiztonságot, a közegészségügyet közvetlenül és súlyosan veszélyeztető személlyel szemben lehet elrendelni, és kizárólag az érintett személyes magatartása alapján.

A liberális Fodor Gábor és a Fidesz-képviselő Horváth János egyaránt hangsúlyozta: egyértelműen az ország érdekét szolgálná, ha minél többen érkeznének a privilegizált országokból dolgozni és letelepedni is Magyarországra. Ennek érdekében például a javaslat szerint a keresőtevékenységre jogosító tartózkodási engedélyek maximális időtartama az EGT és Svájc állampolgárai számára az eddigi legfeljebb két évről öt évre emelkedne, az ötéves folyamatos magyarországi tartózkodás igazolása pedig már az állandó letelepedést is lehetővé tenné.

FAHIDI GERGELY