"Ha visszaküldök egy törvényt a parlamentnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulok, akkor azzal nagyon súlyos dologra hívom fel a figyelmet. (...) Az elnöki intézményt járatnám le, ha minden apró sérelemmel, hatásköri szabály be nem tartásával foglalkoznék" - szögezte le Sólyom László köztársasági elnök még tavaly augusztusban, a Népszavának adott interjúban. A kivételesnek szánt alkalmak egyike november 29-én jött el, amikor az államfő megfontolásra visszaküldött egy magyar törvénybe iktatott nemzetközi szerződést.

Az EU és az USA közt meglehetősen hosszadalmas tárgyalásokat követően kiizzadt megállapodás első körben már a luxembourgi Európai Bíróságon elvérzett, a magyar Országgyűlés elé már a javított változat került. E szerint a terrorizmus elleni harc jegyében az EU-tagállamok egyoldalú kötelezettséget vállalnak arra, hogy az USA-ba tartó légi utasokról egy sor személyes adatot átadnak az amerikai belbiztonsági minisztériumnak (DHS). Maga az egyezmény kimondja, hogy a DHS-t úgy kell tekinteni, mint megfelelően biztonságos adatkezelő szervezetet. A magyar államfő ezt a deklarációt még azzal tartaná indokoltnak kiegészíteni, hogy az adattovábbításhoz a magyar adatvédelmi törvény szellemének megfelelően az érintett utasnak is kifejezetten hozzá kelljen járulnia.

"Egy ilyen tartalmú szabály nem állna ellentétben a Megállapodással, hiszen pusztán az egyébként irányadó magyarországi törvényi garanciákat rendelné alkalmazni" - írta a köztársasági elnök Szili Katalin házelnöknek címzett levelében, szinte már technikai korrekciós igénnyé tompítva felfüggesztő vétóját. Sólyom eddigi tevékenységét tekintve valószínűleg éppúgy benne van döntésében az adatvédelem iránti különleges érzékenység - az Alkotmánybíróság elnökeként Sólyom egyik legelszántabb törekvése volt a személyi szám használatának radikális korlátozása -, mint Amerika megfricskázása.