A minőségi szelekció lehetőségét megteremteni az intézmények számára úgy, hogy közben csökken az állami finanszírozású helyek száma - ezt a kettős célt szolgálja a felsőoktatási felvételi rend tervezett megváltoztatása. Jövőre várhatóan 6 ezerrel csökkentik a közpénzen tanulók számát - azaz 62 ezerről 56 ezerre -, ebből 5500 esik az alapképzésre, 500 a mester-, illetve osztatlan képzésre. "Ez azért is szükséges, mert a felsőoktatásba belépő aktuális évjárat létszáma évek óta csökken" - magyarázta a HVG kérdésére Bazsa György egyetemi tanár, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke.

A felsőfokú szakképzésbe felvehetők száma marad 12 500. Ezt a keretet tavaly sem sikerült kitölteni, így a megmaradt helyekből az oktatási tárca a felvételipont-húzásnál át tudott csoportosítani. Ez jövőre már nem lesz lehetséges, a tervezett jogszabály szerint ugyanis ha nem sikerült feltölteni a szakképzés államilag finanszírozott helyeit - mint ahogy eddig soha -, akkor azok üresen maradnak. "Ez a képzés egyelőre nincs a helyén, a munkaerőpiac nem tud mit kezdeni vele" - mondta Magda Sándor, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola rektora.

Az államreform-bizottság által megfogalmazott tervek szerint jövőre megszűnne az államilag finanszírozott képzés az esti és a levelező tagozatokon (az idén több mint 6 ezer levelező és 500 esti hallgatót vettek fel e képzésekre). De ez még csak a kezdet: a következő években további 2-2 ezer fővel csökkentenék a közpénzes keretet. Egyelőre még nem látható, ez milyen állami forráskivonással jár, különösen ha minőségi változást szeretne az oktatásban a kormány, hiszen az a forrásszűkítés ellen hat.

A felvételi rend megváltoztatása során megszűnnek az intézményi keretszámok, amelyek eddig a felvételi tájékoztatóban jelentek meg. Az oktatási tárca ugyanis először képzési területre, majd azon belül a szakokra állapítja meg, hogy hány főt hajlandó finanszírozni, nem pedig intézményekre lebontva, mint eddig. Az intézmények ott jönnek a képbe, hogy a Felsőoktatási Regisztrációs Központ szakonként kiszámolta, különböző feltételek - például az infrastruktúra vagy az oktatói gárda megléte - figyelembevételével hány diákot képesek azok oktatni. Ennek ismeretében határozhatják majd meg az intézmények maguk, hány diákot tudnak egy évben felvenni nappali vagy levelező, államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses képzésre.

Sok intézmény azonban hiába rendelkezik majd szabad kapacitással államilag finanszírozható helyre is, ha az adott szakra az oktatási tárca csak kevés helyet hajlandó finanszírozni. Ez esetben ugyanis a jelentkezési sorrend és a pontszám dönt majd, és ha betelik a szakra megállapított állami keret, akkor hiába van még sok szabad intézményi hely, nem lehet feltölteni. Ez hátrányos lesz a kisebb, főleg főiskolai intézményekre, illetve a köztudatban gyengébbnek számító egyetemi szakokra.

Az államreform-bizottság tervei szerint például csökkentenék a bölcsész, jogász, közgazdász, pedagógus szakokra felvehetők számát. A kevesebb jogászhely akár azt is jelentheti, hogy a népszerűbb intézmények elveszik a többiek elől a hallgatókat. Szakértők szerint ugyanez előfordulhat például a gazdálkodás vagy a történelem szak esetében is, úgyhogy egyes intézmények rossz előérzettel várhatják az új felvételi rendről szóló jogszabályt. Bazsa szerint így tulajdonképpen a jelentkezők döntenek egy-egy intézmény sorsáról, s bár lesznek olyanok, amelyek rosszabbul járnak, de "valamikor el kell kezdeni a teljesítmény és a minőség elvének érvényesítését".

"Nem helyeslem, hogy már a jövő évi felvételinél bevezetik az új szisztémát" - mondta Magda Sándor, aki szocialista parlamenti képviselő is. A rektor szerint ugyanis ezzel azok az intézmények járnak rosszul, amelyeknek még nincs indítható mesterképzésük. "A jobb diákok oda igyekeznek, ahol azt látják, hogy a hároméves alapképzés után is tovább tudnak tanulni, a főiskolák nagy részénél azonban ez csak jövőre derül ki" - érvelt a terv elhalasztása mellett Magda. Ha már változtatnak a felvételi rendszeren, szerinte egy további szempontot is figyelembe kellene venni - a felsőoktatás Budapest-központúságát. Elképzelése szerint a felvehető hallgatóknak csak 40 százaléka mehetne Budapestre, 30-30 százaléka pedig Kelet-, illetve Nyugat-Magyarországra.

Az új felvételi rendről szóló jogszabályt várhatóan a jövő héten fogadja el a kormány, hogy a december közepén megjelenő felvételi tájékoztatót már e szerint lehessen előkészíteni. A diákoknak nem lesz sok idejük tanulmányozni az új rendszert, továbbra is február közepéig kell eldönteniük, milyen jelentkezési stratégiát választanak.

RIBA ISTVÁN