HVG

Egy távoli, északkeleti törpeváros, az alig több mint 2 ezer lakosú Gönc bizonyult a relatíve (vagyis a helység lélekszámához viszonyítva) "legveszedelmesebb" településnek tavaly Magyarországon - legalábbis a legfrissebb bűnügyi statisztika adatai szerint. A történelmi Abaúj megye hajdani központjában 2005-ben ezer lakosra 12 garázdaság és más agresszív bűncselekmény jutott, miközben Mátészalkán például 7, Gyálon 4, Pápán és Kalocsán 2-2. Gönc nemcsak tavaly tartozott a veszélyes helyek közé: a városka az erőszakos bűntények száma alapján már 2004-ben is az ötödik legfertőzöttebb településnek minősült a két és fél száz hazai kisváros között - derül ki a Legfőbb Ügyészség adatai alapján a HVG által összeállított 2005-ös bűnügyi toplistából. A megyei joggal nem rendelkező nagyobb városok közül Esztergomban (ahol két emberölés is történt) és Gyöngyösön követték el 2005-ben fajlagosan a legtöbb ismertté vált rablást, szemérem elleni erőszakot, zsarolást, garázdaságot és testi sértést - ilyen ügyekből ott 6, illetve 5 jutott ezer-ezer főre. Az utcai támadások és egyéb attakok számát tekintve Keszthely, Paks, Százhalombatta ugyanakkor a béke szigetének bizonyult az elmúlt évben - e városokban csupán 1-1 agresszív bűntényt regisztráltak ezer lakosra számítva. A legtöbb atrocitást viszont Ózd lakossága kényszerült tavaly elviselni: a 38 ezres kohászvárosban összesen 195 erőszakos bűncselekmény miatt indult nyomozás, míg a hasonló nagyságú Baján például csak 68 alkalommal.

Az agresszív bűnözés súlypontja Magyarországon hagyományosan a "távol-keleti" térség (Hajdú, Borsod, Szabolcs), miközben a vagyontárgyak elleni támadásokat nagyobbrészt Budapesten és a gazdagabb dunántúli körzetekben hajtják végre. Tavaly relatíve a legtöbb lopást és más, tulajdon elleni deliktumot történetesen egy kis nyugat-magyarországi városban, a három és fél ezer lakosú Lengyeltótiban regisztrálták az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika, az ERÜBS szerint. A somogyi településen - s a tőle csak tizedszázalékokkal lemaradt ezüstérmes Badacsonytomajon - 77-77 vagyon elleni bűncselekményt követtek el ezer főre vetítve. Az ilyen deliktumok által leginkább sújtott húsz hazai település között 2005-ben különben összesen 14 nyugat-magyarországi település akadt, miközben csak 6 kelet-magyarországi.

Az összesített kriminálstatisztikai toplistán (melyen a közlekedési, a gazdasági és a közrend elleni deliktumokat is figyelembe veszik) a korábbi első helyezett Visegrádtól Balatonboglár vette át tavaly a vezetést. A 6 ezer lakosú üdülőhelyen 2005-ben 138 bűncselekmény jutott ezer helybelire, igaz, ezek jelentős része pornográf képekkel való visszaélés volt (lásd Forró Balaton című írásunkat). A másik két dobogós helyen a múlt évben Soltvadkert és Szécsény osztozott, ahol tömeges okirat-hamisítások dobták meg a statisztikát. Hosszabb időtávot, fél évtizedes periódust számítva ugyanakkor a kisvárosok feketelistáját továbbra is Visegrád vezeti, Siófok és Balatonföldvár előtt - derül ki az ERÜBS-ből.

A bűnügyi statisztikákat az utóbbi időben egyre gyakrabban éri bírálat - legtöbbször épp a legfőbb adatközlő, a rendőrség részéről. Amikor a sajtó a múlt évben először hozta nyilvánosságra a városok 2004-es bűnügyi mutatóit (HVG, 2005. november 19.), az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) egyenesen félrevezetőnek minősítette az olyan közleményeket, "amelyek egyéves statisztikai adatok alapján vonnak le messzemenő következtetéseket". E kemény hangú állásfoglalás már csak azért is feltűnő volt, mert a legutóbbi időkig minden évben elsőként éppen az ORFK prezentálta a közvéleménynek - nagy hírverés közepette - az előző egy esztendő országos összbűnözési adatait, olykor (például 2001-ben) egyenesen a hivatalban lévő miniszterelnök jelenlétében.

Tagadhatatlanul a politika szolgálólányává látszott válni Magyarországon az utóbbi másfél évtizedben a kriminálstatisztika. Máig emlékezetes például, hogy hivatalba kerülése évében Pintér Sándor belügyminiszter pénzt és energiát nem kímélve az utolsó szálig kinyomoztatott egy 80 ezer rendbeli bagatell bűncselekmény-sorozatot (egy cég illegálisan óránként 50 forintos parkolási díjat szedett a budapesti Városligetben), hogy az így feltupírozott összbűnözési statisztikát a kormányzati ciklus következő éveiben látványosan lehessen csökkenteni. A bűnügyi számmisztika eszközével az egyes rendőrségi vezetők is éltek, ami megint csak hozzájárult a tényadatok kompromittálásához. Néhány kapitányságon mindmáig szívesen spájzolnak be például ismeretlen tetteses ügyként olyan sokrendbeli bagatell bűncselekmény-sorozatokat, ahol később produkálni lehet az elkövetőket - így ugyanis látványosan javítható az úgynevezett felderítési mutató.

A különféle művi korrekciók miatt kétségkívül nem árt bizonyos fenntartással kezelni a különféle kriminálstatisztikai mutatókat. Egy-egy település bűnügyi fertőzöttségét s az ország bűnözési térképén elfoglalt helyét azonban alighanem még mindig a hatóságok által regisztrált bűnügyek száma fejezheti ki a legpontosabban, főként ha a törvénysértéseket egyszer társadalmi veszélyességüknek megfelelően is súlyozni fogják a bűnügyi szakértők. A kriminálstatisztikákkal kapcsolatos különféle machinációk megszüntetése érdekében a Horn-adminisztráció egyébként már az 1027/1998-as kormányhatározattal elrendelte, hogy az ERÜBS a belügyi tárca felügyelete alól kerüljön át a Központi Statisztikai Hivatalhoz - e döntést azonban mindmáig nem sikerült végrehajtani.

A bűnügyi fertőzöttséget nem csupán az jelzi, hány bűncselekmény válik ismertté az adott településen. A közbiztonsági helyzet fontos mutatója lehet az is, hány bűnelkövető él az adott településen. Az ERÜBS legfrissebb adatai szerint 2005-ben relatíve a legtöbb bűnöző két kelet-magyarországi kisvárosból, a szabolcsi Dombrádból és a nyírségi Nyírbátorból származott. E településeken tavaly ezer főre 42, illetve 32 bűnelkövető jutott, miközben a Pest megyei Szobon például csak 3, a baranyai Bólyon 4. A nagyobb városok közül az északkeleti depressziós övezethez tartozó Ózdról, valamint Esztergomból került ki relatíve a legtöbb gyanúsított (21, illetve 19 fő ezer-ezer lakosra számítva), míg a legkevesebb bűnözőt tavaly éppenséggel Keszthely (7) adta.

Több bűnügyi mutató alapján a legnyugalmasabb településeknek végül is Szob, Bóly, Herend és Zirc volt minősíthető 2005-ben Magyarországon. A négy kisvárosban nemcsak a bűncselekmények száma volt meglehetősen alacsony, de bűnelkövetőket is csak elhanyagolható arányban exportáltak az ország más vidékeire.

BABUS ENDRE