Egyházi körökben ideológiai alapú támadásként értékelik azt a levelet, amelyben Göncz Kinga, ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszter arra kérte Gyurcsány Ferenc kormányfőt, kezdeményezze a magyar állam és a katolikus egyház között 1997-ben megkötött úgynevezett vatikáni megállapodás felülvizsgálatát. A nemzetközi szerződésnek számító egyezmény értelmében az egyházi szociális intézmények fenntartói az állami normatíván felül kiegészítő támogatásra jogosultak, amelynek mértéke attól függ, hogy az önkormányzatok az előző évben saját forrásaikból átlagosan mennyivel egészítették ki az általuk fenntartott hasonló intézmények büdzséjét. Mindez az idei gyakorlatra lefordítva például azt jelenti, hogy az állami és a magántulajdonban lévő idősotthonokban lakók utáni évi 769 ezer forintos normatívát az egyházi fenntartású intézmények esetében a költségvetésből 44,9 százalékkal kell kiegészíteni. "Ez pedig méltánytalan a magántulajdonban vagy a szegényebb önkormányzatok tulajdonában lévő intézményekkel szemben" - állítja Göncz, utalva arra, hogy az önkormányzati hozzájárulás mértéke településenként változó, míg az egyházi intézmények esetében egyfajta automatizmus működik.

HVG

A költségvetés az idén 22 milliárd forintot tervezett a humánszolgáltatások támogatására. Az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium azonban már az év első hét hónapjában havonta átlagosan 557 millió forinttal lépte túl az időarányos előirányzatot. A bentlakásos intézmények finanszírozására jutó 12,5 milliárd forintos keretből már hónapok óta akadoznak a kifizetések, augusztusra lényegében kiürült a kassza, így a tárca most költségvetésének belső átcsoportosítására kényszerül. Göncz Kinga szerint a hiány nem kis részben annak köszönhető, hogy az önkormányzatok - spórolási céllal - egyre gyakrabban adják egyházi tulajdonba szociális intézményeiket. A tárca kimutatása szerint az elmúlt egy évben például hét idősotthon került át az egyházakhoz összesen 646 lakóval, ami 223 millió forintos többletkiadást jelent a büdzsé számára.

"Nem igaz, hogy az önkormányzatoktól átvett intézmények és a kiegészítő támogatások okozzák a tárca hiányát" - vitatja a minisztérium érveit Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke. Mint a HVG-nek kifejtette, a reformátusok eddig egyetlen önkormányzati szociális intézményt vettek át. Hasonlóképp nyilatkozott a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia hivatalos lapjában, a Magyar Kurírban Veres András püspök, a testület titkára is. "Ellenőriztettem az adatokat: az elmúlt években katolikus szerzetesek, egyházmegyék nem vettek át szociális intézményt önkormányzatoktól" - jelentette ki Veres, hozzátéve, valószínűleg a minisztérium rossz költségvetést készített, kevesebbet tervezett be, mint amennyit kellett volna, s most hárítani próbál.

A megyei szociális hivatalok úgy tájékoztatták a HVG-t, hogy 2004 és 2005 során mindössze öt önkormányzati fenntartású idősotthon került az egyházakhoz. Zala megyében Lenti, Türje és Letenye idősotthonait vette át a katolikus egyházhoz közel álló Magyar Kolping Szövetség, Szabolcsban az ibrányi intézmény került át a református egyházhoz. Az egyik, korábban a Vas megyei önkormányzathoz tartozó otthont pedig az evangélikus egyház vette át.

A minisztert azonban nem csak az egyházi intézmények fenntartói bírálják. A Göncz reményei szerint még ebben a hónapban az országgyűlés elé kerülő szociális törvény idősotthonokat érintő egyéb módosításai miatt is puskaporos a hangulat a szakmában. A tervezet szerint ugyanis jövőre a napi két óránál kevesebb ápolási szükségletű idős emberek egyáltalán nem, azok pedig, akiket napi két-négy órán át kell ápolni, csak akkor kerülhetnének az állami finanszírozású otthonokba, ha az önkormányzat nem tud gondoskodni róluk. A támogatás is differenciált lenne: a két-négy óra ápolási igényű bentlakók után - a jelenlegi gyakorlattal szemben - csak fél pénz, azaz a normatíva 50 százaléka járna, a nyolc óránál is több gondoskodást igénylő, magatehetetlen öregek után viszont 120 százalék. "Ez a rendszer elfekvővé alakítaná át az idősotthonokat" - állítja Hammer Péter, az Arany Alkony Kht. ügyvezető igazgatója, aki igazságtalannak tartja az olyan idős emberek kirekesztését a rendszerből, akik például betegebb házastársukhoz csatlakozva vagy pszichés okokból szeretnének beköltözni a biztonságot - állandó orvosi felügyeletet -, kényelmet nyújtó otthonokba. "Az intézmények nem lesznek érdekeltek abban, hogy a rehabilitálható fekvő betegeket talpra állítsák" - fogalmaz meg egy másik aggályt Czibere Károly, a református egyház Szeretetszolgálatai vezetője, hozzátéve: a differenciálással elvben egyetért, ám az új rendszer több ápoló alkalmazását kívánja meg, ami tetemesre duzzadó személyi kiadásokat jelentene. Márpedig a mostaninál több pénzt aligha remélhetnek a fenntartók.

A tárca mindenképpen spórolni szeretne a bentlakásos intézményeken. Ennek egyik jele, hogy a módosított szociális törvényben korlátoznák az államilag támogatott férőhelyek számát: a 2005. szeptemberi állapot alapján kiporciózott helyekre pályázhatnak majd az otthonok. Göncz szerint ugyanis túl magas a bentlakásos intézményekben ellátottak aránya az otthoni alapellátásban részesülőkhöz képest.

Sokat vitatott pontja a tervezett jogszabály-módosításnak az is, amely a bentlakásos intézményekben való elhelyezést a lakóhelyhez kötné. Eszerint az otthonok finanszírozott férőhelyeit csak 20 százalékig tölthetnék be más megyében lakókkal, ami viszont újabb problémákat vet fel. A kisebb egyházaknak például nincs minden megyében intézményük, a fővárosi és a kerületi önkormányzatok pedig sok vidéki otthont tartanak fenn, ahová persze nyilván szívesen beköltöznének a helybeliek.

HERMAN BERNADETT