Az idén hirdet először pályázatot a könnyűzenei szakmának a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) - mondta a HVG-nek Bozóki András kulturális miniszter. Az NKA zenei szakkollégiuma pedig idei 401 millió forintos büdzséjéből 35 milliót különített el a könnyűzenére. A tárca pedig támogatja, hogy olyan iroda álljon fel, amely a magyar popzene promócióját végzi, s megteremtik a lehetőségét annak is, hogy azok a vállalkozások és önkormányzatok, amelyek élő zenei klubok, zenekari próbatermek kialakítását vállalják, hitelhez jussanak. Erre az eredményre jutottak a minisztériummal keddi találkozójukon a könnyűzene képviselői, akik régóta küzdenek azért, hogy műfajuk is állami támogatáshoz juthasson.

Amikor Bozóki András kulturális miniszter nemrégiben meglátogatta a Megasztár című televíziós műsor versenyzőit, sejteni lehetett, hogy változóban van a könnyűzene kormányzati megítélése. A tárcavezető ki is fejtette: látogatása azt jelzi, a kormány a popzenét, a fiatalok zenéjét a kortárs kultúra részének tekinti. Egy évvel ezelőtt még minden másképp nézett ki. Idő van! című, 2003-ban kelt nyílt levelükben a zenészek arra hívták fel a figyelmet, hogy a magyar könnyűzene - értelmezésük szerint a pop, a rock, a folk és a dzsessz - válságban van. Nehezményezték: a műfaj szinte semmilyen módon nem tudja értékeit bemutatni, a magyar dalok háttérbe szorulnak a médiában. Tavaly ősszel aztán már konkrét javaslatokat tartalmazó előterjesztést készítettek a tárca számára. A minisztériummal tárgyaló delegáció tagja, Gerendai Károly, a Sziget Kft. vezetője a HVG kérdésére elmondta: szükség volna az amatőr zenészek próbalehetőségeinek és hangszervásárlásainak támogatására, állami segítséget kérnek vidéki koncertjeik megrendezéséhez, illetve ahhoz, hogy a már befutott zenekarok, énekesek és muzsikusok a nemzetközi színtéren is megmutatkozhassanak. Nem utolsósorban olyan műsor-szolgáltatási rendszer kidolgozását, a filmtörvényéhez hasonló finanszírozási struktúra kialakítását sürgetik, amelyben a magyar könnyűzene több teret kap. Arra hivatkoznak, hogy az övék az egyetlen művészeti ág, amely kizárólag piaci alapon működik, miközben a kulturális járulék és az adók révén jelentős állami bevételt termel. Hogy mennyi pénz forog ebben az "iparágban", nehéz megbecsülni, Gerendai szerint a pontos adatok hiányának például az az oka, hogy a koncertek jegybevételéről, látogatottsági mutatóiról szóló információk sok esetben nem felelnek meg a valóságnak.

FARKAS TÍMEA