Hajdú-Bihar megyében megkezdődött a jövő évi képviselőjelölt-állítási csata a szocialistáknál: legalábbis erre utal, hogy az országos pártvezetés határozott óhaja ellenére sem sikerült a felszín alatt tartani a belső viszályokat az amúgy sem túl erős helyi MSZP-ben. Információnk szerint az Oláh Lajos megyei MSZP-elnök, illetve Juhászné Lévai Katalin megyei közgyűlési elnök nevével fémjelzett rivális csoportok igyekeznek saját pozíciójukat megerősíteni a jövő évi választások előkészületeire, főleg a jelöltállításra figyelve. A viszály akkor éleződött ki, amikor az MSZP - fiatal politikusokat tömörítő, például Újhelyi István és Botka László képviselők nevével fémjelzett - Mozaik Csoportjához tartozó Oláh 2003 márciusában megszerezte a megyei elnöki posztot, és a korábbinál harcosabb politizálást hirdetett meg. Ellenfelei Leisztinger Tamás üzletember hívének mondják, s a Budapestről érkezett Oláh sikerét a Vas megyei "pártfoglaláshoz" (HVG, 2004. szeptember 11.) hasonlítják.

A mostani nyílt összecsapást az váltotta ki, hogy az Oláh-táborhoz húzó városi elnökség akarata ellenére a frakció jóvoltából Kállai Gábor maradt a Kósa Lajos (Fidesz-MPSZ) vezette városban a helyi ellenzék által is sokat támadott Debreceni Vagyonkezelő Rt. (DV) felügyelőbizottsági (fb) elnöke, az igazgatóság (it) új tagja pedig az önkormányzati képviselői mandátumáról, s a megyei pártalelnökségéről 2003 nyarán lemondott Huszka Imre lett (ellene kifogásként leggyakrabban azt hozzák fel, hogy jogerősen elítélték könynyű testi sértésért: noha egyéves próbára bocsátással zárult a szomszédvitából indult eljárás).

Az it 2002 decembere óta volt csonka, akkor mondott le tisztségéről összeférhetetlenség miatt Szathmári Károly, aki a debreceni MSZP-frakciót vezette a közelmúltig, míg - éppen a viharosra sikeredett DV Rt.-s tisztújítás miatt - távozott (Szathmári a HVG kérdésére egyébként nem zárta ki, hogy április 11-én újra elindul a képviselőcsoport vezetői posztjáért). A megüresedett it-tagság a Debrecen vagyonával gazdálkodó cégben egyes hírek szerint eleinte azért volt betöltetlen, mert a szocialisták úgy találták: nem lenne szerencsés, ha őket is összefüggésbe hoznák a cég általuk is sokat vitatott ügyleteivel (HVG, 2004. április 17.). Egy névtelen feljelentés nyomán, 2003 nyarán büntetőeljárás is indult a vagyonkezelő gazdálkodása miatt, ám azt 2005 elején bűncselekmény hiányában megszüntette az ügyben összeférhetetlenség miatt eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság.

A szocialisták meggondolták magukat a tavalyi év végére, és novemberben elkezdték az egyeztetést arról, ki legyen az it új tagja, s Huszka már ekkor ott volt a jelöltek között. A helyi Fidesz-MPSZ javaslatára azonban akkor elmaradt a szavazás, bevárták vele a DV márciusban esedékessé vált teljes tisztújítását: így lett az egyébként a korábbiakhoz képest lényegében változatlan it tagja Huszka, és ekkor erősítette meg a fideszes többségű közgyűlés Kállait fb-elnöki tisztségében. Csakhogy - igaz, némi késéssel - a debreceni MSZP-elnökség is jelezte, másokat támogatna a cégposztokon. Noha formális döntést nem hozott a későn ébredő városi elnökség, mivel éjszakába nyúló, és egyébként már határozatképtelen ülésen beszéltek róla, de nem hagyták sokáig válasz nélkül a frakció lépését. Elhatárolódtak a döntéstől, s tudatták azt is, hogy a jelölteket már nem is tekintik szocialistáknak. Csontos János országgyűlési képviselő, a megyei általános alelnök ennél is tovább ment: úgy nyilatkozott, beláthatatlan következményei lehetnek a történteknek (amelyek mögött van, aki a Fidesszel kötött paktumot is lát), akár még az is előfordulhat, hogy az MSZP teljesen elhatárolódik - s a nevet is megvonja - helyi frakciójától. A paktumnak persze sok értelme nem volna, hiszen mint a frakció megbízott vezetője, Madarász István kifejtette, tudomásul kell venni a Fidesz-MPSZ helyi erejét, s hozzátette: nem lehet mindenre nemet mondani csak azért, mert az ötlet Kósáéktól származik.

A képviselőcsoportot támadók mostanra némileg elcsendesedtek, ami érthető is, az MSZP debreceni választmánya ugyanis nem osztotta az elnökség álláspontját. A kiegyezés jegyében ugyanakkor megfeddték az önjáró frakciót is, mondván, nem voltak elég megfontoltak a személyi döntések előkészítésekor. Biztos, ami biztos alapon összébb zárták a sorokat: a választmány határozata értelmében március 31-éig minden városi MSZP-s képviselőnek alá kell írnia egy politikai nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy nem voksol a párt álláspontjával ellentétesen. Aki nem fogadja el a korábbi ciklusokból már ismert kikötést, annak vissza kell adnia a mandátumát, vagy a függetlenek közé kell ülnie.

PÁLMAI ERIKA