"Hilleréknek igazuk van, amikor fontolgatják, az MSZP költözzön el a Köztársaság térről: a régi pártházaknak rossz az atmoszférájuk. Magam lassan sámánokkal konzultálok a Belgrád rakparton" - panaszkodott a HVG-nek Szeremley Huba borász, aki a 2002-es országgyűlési választások előtt 200 millió forint, papíron foglalóként nyilvántartott párttámogatás fejében megvásárolta az FKGP pesti Duna-parti irodaházát, de máig nem jutott birtokba (HVG, 2002. február 16.). A jelek szerint jó darabig nem is fog: a Budapesti V. és XIII. kerületi Ügyészség utasítására a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a napokban hűtlen kezelés miatt rendelt el nyomozást a székházügyben. A gyanú szerint Deák József korábbi FKGP-elnöknek nem lett volna joga a párt nevében visszavonni az adásvételi szerződés semmisségének kimondását kérő bírósági keresetet, hiszen akkor, amikor a sztornózást kérte, már maga sem volt pártelnök.

A 2740 négyzetméter hasznos alapterületű székház eladásáról még Torgyán József elnöksége idején döntött az FKGP, a pártelnök azonban kezdettől azt hangsúlyozta - s ezt megerősítette a semmisségi per tanújaként is -, hogy ő kölcsönt kért a pártnak Szeremleytől, az ingatlan értékesítése fel sem merült.

A vitatott szerződést más akkori vezetők, Gyimóthy Géza főtitkár, Maczó Ágnes alelnök, illetve pártfőügyészként Deák írták alá az FKGP részéről (HVG, 2002. szeptember 7.), de környezetükben, akárcsak Szeremleyében, úgy emlékeznek, Torgyán mindenről tudott. Akárhogyan is, a szerződés szerint a székház vételára 700 millió forint, amiből az ominózus 200 milliót a badacsonyi borász foglalóként utalta át az FKGP-nek. Hogy valójában mennyit is ér az épület, ma sem tudni biztosan: az FKGP által megbízott egyik becslő, a Webco Kft. által készített szakértői vélemény "a korához képest jó műszaki állapotban lévő" ingatlan reális eladási árát 420-650 millió forintban határozta meg 2001-ben, míg a szintén a párt által megbízott igazságügyi szakértő, Döbrentei Gábor másfél évvel később a kétszeresére, 1 milliárd forintra taksálta a házat. Patthelyzet alakult ki: Torgyán új feltételekkel újratárgyalta volna a szerződést, míg Szeremley a székházat akarta, vagy visszakapni a "foglalót".

A 2002-es választásokkal a parlamentből kiesett FKGP nehéz anyagi helyzetbe került: a kasszában pár százezer forint volt, köztartozásai ellenben 10 millió forintra rúgtak, s a közüzemi számlák fizetése is akadozott. 2002 őszén Torgyán utóda, Réti Miklós akkori elnök a párt tulajdonában lévő, a siófok Ezüsparthoz közeli 782 négyzetméteres telken található 200 négyzetméteres, korábban leégett tetőszerkezetű nyaraló értékesítése mellett döntött. A vevő a budapesti Geli Kft. volt, a vételárat - mindössze 18 millió forintot - a párt hamar felélte, s arra jutottak, további források bevonása érdekében meg kellene egyezni Szeremleyvel. Deák - akkoriban az FKGP ügyvezető alelnöke - 2002 decemberében az elnökség elé terjesztett egy szerződéstervezetet, amely alapján Szeremley és az FKGP felbontják a korábbi megállapodást, s a párt az akkoriban a borász, illetve a nigériai lakcímű Déri Endre, illetve a budapesti Déri András tulajdonában álló Csodakert Kertrendező és Ápoló Kft.-vel köt újat. Utóbbi megállapodás szerint a vételár 700 millió, a foglaló 200 millió forint marad, a pénzt a kft 2006. május 31-éig fizeti ki (félévente 30 millió forintot, végül 100 millió, majd 200 millió forintot fizet), s az utolsó részlet kifizetésekor kerül birtokba. Az elgondolás meg is tetszett az elnökségi tagoknak, csakhogy utóbb kiderült, Deák a szerződéstervezet további rendelkezéseit nem ismertette velük, így azt sem tudhatták meg, hogy a Csodakert Kft. a szerződéskötéskor rögtön bejegyeztetheti tulajdonjogát a földhivatalban.

Hegedűs Péter, az FKGP akkori főtitkára - egykori televíziós bemondó, majd rádiós műsorvezető - a HVG-nek elmondta, különösen aggályos lehet a 200 milliós foglalóval tervezett tulajdonszerzés azon (egyébként szintén eltitkolt) szerződési kitétel fényében, hogy "a vevő kft mint tevékenysége szerint ingatlanforgalmazásra jogosult, a szerződés tárgyát képező ingatlant továbbeladás céljából vásárolta". Hegedűs ekkor kezdett sandaságot sejteni az ügylet mögött. E szerződés aláírását Hegedűs végül megtorpedózta Réti elnöknél, s a párt nevében színlelt szerződésre, illetve a Döbrentei-féle értékelésre alapozva feltűnő értékaránytalanságra hivatkozva kérte a Fővárosi Bíróságtól (FB) az eredeti székházeladási szerződés semmisségének kimondását (ellenkező előjellel korábban Szeremley indított pert, csak ő az érvényességet kívánta deklaráltatni, ám a teljes illetéket a bíróság felszólítására sem fizette ki, így keresetét az FB elutasította).

Ekkortól fogva a székházügy elválaszthatatlan a párt kaotikus belső viszonyainak alakulásától. 2003 februárjának közepén az FKGP nagyválasztmányt: tartott a budapesti Marczibányi téri művelődési házban, ahol Deákot választották elnöknek, míg az ellentábor március elején egy másik nagyválasztmányon megerősítette Rétit. A Réti-pártiak az FB-n támadták meg a Marczibányi téri nagyválasztmányt, egyebek mellett azzal érvelve, nyolcszáz aláírást gyűjtöttek egy olyan konferenciateremben, ahová jó, ha háromszázan beférnek. Az FB idén június 18-án első fokon megsemmisítette a februári nagyválasztmány határozatait, így az elnökválasztást is. A jelek szerint Deák mégis elnöknek érezte magát: szeptemberben ugyanis az ő aláírásával kérték az egyébként az elnökválasztás semmisségét kimondó FB egy másik tanácsát, szüntesse meg a Szeremley ellen indított pert, ami szeptember végén jogerősen megtörtént, miközben - még tavaly májusi hatállyal - felkerült a székház tulajdoni lapjára Szeremley mint az FKGP tulajdonjogának fenntartásával történt ingatlaneladás jogosultja (Deák nem kívánt nyilatkozni a HVG-nek).

Hegedűs mindezért fordult a BRFK-hoz Deák, valamint Lengyel Zsolt főtitkár és Bélafi Antal ügyvezető alelnök ellen csalás gyanújával. Feljelentését elutasították, mondván, csalás nem állapítható meg, Hegedűs panaszára azonban az ügyészség hűtlen kezelés miatt elrendelte a nyomozást. A BRFK-n a HVG-t arról tájékoztatták, egyelőre dokumentumokat gyűjtenek arról, ki mikortól milyen tisztséget viselt a pártban (hűtlen kezelést a vagyonkezelő követhet el), illetve kié is a székház, majd meghallgatják Hegedűst, ezután referálnak az ügyészségnek, s döntenek arról, kihallgatnak-e bárkit is gyanúsítottként. Továbbra is talány Szeremley szerepe és célja. A rosszindulatú megközelítés szerint a borász a zavarosban halászik, olcsón akar megszerezni egy értékes belvárosi ingatlant. Ismerői úgy vélik, Szeremley célja távlati: akár szerepet vállalna egy megújuló kisgazdapártban. Saját szavaival: azért nem követeli prompt a szerződés hatálybalépését, mert szeretné tudni, hogy jó kezekbe kerülne-e hátralékos félmilliárd forintja. Igaz, más forrásból úgy tudni, a borász már felvette a kapcsolatot székházügyben Kovács István Józseffel, az FKGP legújabb elnökével.

RÁDI ANTÓNIA