Elkeseredett emberek ácsorognak a bécsi utcán, holmijuk nejlonzacskóba gyömöszölve, kezükben írást szorongatnak. Ők a lakcím nélküli jóhiszeműek, azaz olyan menekültek, akik a nemzetközi előírások szerint jogosultak erre a státusra, vagy legalábbis megvizsgálandó, van-e joguk Ausztriában maradni. Menekültek, akiknek az állam kell - kellene - hogy lakhelyet, ruhát, alapellátást biztosítson, bár gondozásukba bekapcsolódnak a segélyszervezetek is. Jelenleg közel 11 ezer menekült él Ausztriában, mintegy tízezren állami "gondozásban", a többiek magánszállásokon.

A helyzet eddig is szörnyű volt, Traiskirchenből, a legnagyobb táborból egyre-másra érkeztek a túlzsúfoltsággal, a kilátástalansággal, a fertőzésveszéllyel összefüggően rémhírek. Néhány hete azonban a borzalmak fokozódtak, a táborra ki kellett tenni a megtelt táblát. Az érkezőket eltanácsolják, térképet nyomnak a kezükbe, hogy keressék fel a bécsi belügyminisztériumot, ott gondoskodnak róluk. A tárca menekültügyi illetékese, Walter Ruscher azonban széttárja a kezét: szeptember óta 1500 "pótágyat" állítottak fel, de az érkezők száma sokkal gyorsabban növekszik, mint a férőhelyeké.

A gyakorlat eddig az volt, hogy a zsúfoltság tűrhetetlenné válásakor az állami táborok átküldték az érkezőket a privát segélyszervezetekhez. Húsvétkor azonban a Caritas, miután mind az öt felvevőhelye túltelítődött, közölte, tovább nincs, s az embereket visszaküldte a belügyhöz.

A segélyszervezetek már jó ideje figyelmeztetik Ernst Strasser belügyminisztert, hogy egyre több ország küldi vissza Ausztriába a továbbvándoroltakat, s határozott intézkedésre lenne szükség. Ő viszont alacsonyabb szintre delegálta a problémát, a tartományi tisztviselők pedig az ország nyugati felében úgy gondolják, hogy a Traiskirchenből eltanácsoltak nem fognak eljutni Ausztria másik végébe. A menekültfelvétel ugyanis Ausztriában a tartományok népességaránya szerint történik, a megadott felvételi kvótát azonban csak két tartományban, Bécsben és Alsó-Ausztriában lépik túl, az összes többi "alulteljesít". Vorarlberg például, amely amúgy is csak 330 embert fogad be, szemben az alsó-ausztriai közel 4 ezerrel, 68 százalékkal marad a kötelező hányad alatt, Tirol 36 százalékkal, Salzburg pedig 38 százalékkal. Az egyházi segítők véleménye szerint a polgármesterek túlságosan gyávák, csak a választási esélyeiket és a helyi közösség békéjét tartják szem előtt, s ezért jelenleg 350 szálláshelyet az ő vétójuk miatt nem lehet elfoglalni. Félő, hogy a helyzet május 1-jétől tovább romlik, ekkor ugyanis a menekülteket már nem a szövetségi állam hatáskörében kezelik majd, hanem tartományi szinten (az állam 60-40 százalékban osztozik majd a költségeken a tartományokkal). A belügy átmeneti megoldásként egy buszvállalatot bízott meg azzal, hogy mintegy 2 ezer menekültet Traiskirchenből és a többi kelet-ausztriai táborból az ország nyugati részébe fuvarozzon át. Hogy pontosan hova, arról viszont még nincs döntés.