A Delta Services SA (DS) hét éve létezik Genfben. Nemzetközi sajtóhírek a céget összefüggésbe hozzák a terrorizmussal: anyacége, a Delta Oil Szaúd-Arábiában működik, s egyes információk szerint szoros kapcsolatban áll az afgán tálibokkal. Ezzel a DS-sel üzletelt 2000-ben Király B. Izabella radikális jobboldali politikus, aki a Szaddám Huszein iraki diktátortól kapott olajat értékesítette a svájci cégnek - legalábbis erre enged következtetni az a bejelentés, amelyet egy iraki származású, de magyar állampolgárságú üzletember tett 2000 augusztusában Magyarország bagdadi nagykövetségén (HVG, 2000. október 7.). A Mohammad Jawdat által szolgáltatott információra annak idején szőrmentén utalt a parlament olajügyeket vizsgáló bizottsága alelnökeként az akkor ellenzéki politikus Juhász Ferenc (MSZP), jelenlegi honvédelmi miniszter, az érintett, Király B. pedig ígérte, sajtótájékoztatón tisztázza magát, ami azonban elmaradt.

Huszein olajjal fizette ki támogatóit - tette közzé az al-Mada című bagdadi napilap a múlt héten. Az 50 ország politikusait, pártjait, civil szervezeteit felsoroló - az iraki kormányzótanács által hitelesnek minősített - listán a Király B. vezette Magyar Érdek Pártja (MÉP) neve is szerepel 4,7 millió hordó olajjal. Ez összecseng a Jawdat-féle jelentéssel, amelyben a HVG értesülései szerint az állt, hogy a politikus asszony "a közelmúltban" (vagyis 2000-ben) már második alkalommal kapott 1,5 millió hordó kőolajat az iraki vezetéstől. Király B. nem kívánt nyilatkozni, környezetében azt mondták a HVG-nek, a MÉP-elnök a mostani iraki közlést éppúgy valótlannak tartja, mint a 2000-es információt, s úgy ítéli meg, a háttérben az Egyesült Államok Irak-politikáját bírálók ellehetetlenítésének szándéka állhat.

Jawdat annak idején Kálmán László bagdadi magyar első titkárt kereste meg értesülésével. A hírről a nagykövetség szeptember 5-én rejtjeltáviratban értesítette a Külügyminisztériumot. Úgy tudni, beosztottai Martonyi János akkori külügyminiszter tudomására hozták a hírt, aki a Nemzetbiztonsági Hivatalba (NBH) továbbította azt. Demeter Ervin, aki annak idején a polgári titkosszolgálatokért felelős miniszter volt, a múlt héten úgy nyilatkozott, az NBH-nak nem volt tudomása a MÉP olajüzletéről. A nemzetközi botrány hatására most indult kormányzati kutakodás ezzel ellentétes megállapításra jutott: úgy tűnik, korábban elfektették az ügyet. Tóth András titkosszolgálati politikai államtitkár az MTI-nek mindenesetre úgy nyilatkozott, a hírszerzők többet tudtak, mint azt Demeter állítja.

Azt utóbbi sem cáfolta - igaz, ez annak idején nagy visszhangot kapott -, hogy Szaddám Baath Pártja "magyar pártokat" hívott meg Irakba (HVG, 1999. március 13.). A MÉP-en kívül a Munkáspárt és a Szabó Albert vezette Magyar Népjóléti Szövetség (MNSZ) delegációja járt Bagdadban 1999 februárjában. A MÉP vezérkara az év májusában ismét Irakba látogatott a Baath kongresszusára, ahol Király B. mások mellett találkozott Tarik Aziz külügyminiszterrel is. Kormányzati források szerint megállapodtak - úgy tudni, magyar részről Király B., az iraki partner kilétéről egyelőre nincsenek hírek -, hogy a MÉP támogatja Irakot "a cionizmus elleni harcában", s ezért ellentételezést kap. A Munkáspárt végül nem kötött ilyen paktumot, a 2001-ben megszűnt MNSZ szerepe pedig további tisztázásra vár. A Magyarországról időközben távozott Szabó Albert vezette párt neve nem szerepel az al-Mada listáján, e csoportosulás és Szaddám Huszein esetleges üzleti viszonyára utal azonban, hogy az MNSZ havilapjában, a Magyartudatban a kilencvenes évek második felében rendszeresen közölték a budapesti iraki nagykövetség közleményeit: újévi jókívánságot éppúgy, mint Huszein rendeletének magyar fordítását.

Ha a MÉP valóban megkapta az állítólagos 4,7 millió hordó olajért járó közvetítői jutalékot - a hírek szerint hordónként 15-20 centet -, a pénz egy részét minden bizonnyal szintén a Huszein-rezsimet támogató propagandára fordították. Ekkora összegnek azonban sok nyomot kellett volna hagynia, ám csak annyi bizonyos, hogy a párt például Kofi Annan ENSZ-főtitkárnak előre megcímzett képeslapokat nyomtatott angol nyelven, amelyek egyebek mellett az iraki gyermekek nyomorúságos sorsára, illetve az USA agresszív közel-keleti politikájára hívták fel a figyelmet (feladóként a MÉP volt megjelölve, Király B. budapesti címén). A párt 2000 júniusában iraki szolidaritási konferenciát szervezett Magyarországon, amelyen mások mellett felszólalt az al-Mada listáján - "mindössze" 1 millió hordóval - szintén szereplő brit politikus, a hazaárulással vádolt (HVG, 2003. május 3.) munkáspárti George Galloway is. A MÉP ezen túl - Pozsonyt, Bécset és Brüsszelt érintő - európai körutat is szervezett, a magyar polgári titkosszolgálatok becslései szerint mintegy 25 ezer dollárból. Akadnak, akik most azt feltételezik, jutott a Szaddám Huszein-féle pénzből a Király B. által felkarolt szkinhedmozgalmaknak is. Az mindenesetre tény, hogy sem Király B. környezetében, sem a MÉP-nél nem volt megfigyelhető számottevő gazdagodás: egyik sem szerzett be ingatlant saját nevére, nem kezdett vállalkozásba. A párt egyébként elmulasztotta közzétenni 2000-es mérlegét, amiben a beérkezett pénznek szerepelnie kellett volna (az efféle ügynöki tevékenységgel a MÉP megsértette volna a magyar pártfinanszírozási szabályokat is).

A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának (VPOP) nem voltak információi Király B. olajüzletéről - nyilatkozta a múlt héten a VPOP szóvivője. Csakhogy ez még nem jelenti azt, hogy az al-Mada tévedett volna, hiszen a VPOP csak a Magyarországra behozott olajról tudhat. Amennyiben pedig Jawdat annak idején helyesen informálta a magyar külképviseletet, Király B. - a 2000-es jelentés szerint ajándékba kapott, ellenben friss hírek szerint jutalék megtartásával értékesíthető - olajat "egy Delta Service nevű cégnek" adta el, s ez minden jel szerint azonos a svájci DS-sel.

RÁDI ANTÓNIA