A magyar büntető törvénykönyv szerint az számít tiltott szerencsejátéknak, "amelyben a nyerés vagy vesztés kizárólag vagy túlnyomórészt a véletlentől függ". Korábban ide sorolták az "itt a piros, hol a piros"-t, a rulettet vagy a huszonegyezést, egy 1968-as, azóta hatályon kívül helyezett kormányrendelet azonban leszögezte, hogy "a kártyajátékok közül azok, amelyeknél a nyerés vagy vesztés az ügyességtől is függ, nem tekinthetők tiltott szerencsejátéknak. Ilyen például az alsózás, a snapszli, a tarokk, a bridzs, a römi, a kanaszta, az ulti." A rendeletből már akkor is kimaradt a póker (ma már nincs is a korábbihoz hasonló felsorolás), az ilyet pénzben és nyilvánosan játszók sorsa elvileg tehát azon múlik, hogy az ítélethozók úgy találnák, "túlnyomórészt a véletlentől függ-e" a nyerés, vagy sem. Amennyiben tiltott szerencsejátéknak minősülne, Szurdi szerint akár még a baráti köri veszteséget is vissza lehetne követelni. Egy ilyen per megnyerésének kicsi az esélye. A megfelelő engedélyekkel felszerelkezett kaszinókban azonban törvényesen pókereznek, az ott elvesztett pénzre tehát örökre keresztet lehet vetni.