"Ha valaki parlagfűre allergiás, az dinnyétől is rosszul lehet, vagy ha a nyírfa virágporára érzékeny, akkor egy gerezd almától is allergiás rohamot kaphat" - mutatja be az első hallásra meglepő, ám gyakori keresztallergia-eseteket Szilasi Mária, a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikájának allergológus igazgatója. A járulékos betegség úgy jelenik meg, hogy egy, az esetek többségében már diagnosztizált allergiától szenvedő beteg hirtelen valami másra is érzékeny lesz. Ám a keresztallergia nem egyszerűen eggyel több allergia. Csak azok az allergének - azaz allergiát kiváltó anyagok, főleg növényfélék, például az említett parlagfű és dinnye - okoznak együtt tüneteket, amelyek szerkezetileg hasonlóak. Érthető, ha a "becsapott" szervezet azonosnak érzékeli őket, és az eredetileg érzékenységet kiváltó anyag mellett a másiktól is rosszul lesz.

"A keresztallergiát az 1980-as években fedezték fel Nils Eriksson és Jan Wihl svéd tudósok, és felismerésük mintegy tíz éve nyer folyamatosan teret a gyógyászatban" - tudjuk meg Nékám Kristóf professzortól, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság elnökétől. Azóta az is kiderült, hogy a keresztallergia - más néven keresztreakció, illetve keresztérzékenység - hatásmechanizmusa ugyanolyan, mint más, immár 4 ezer éve ismert allergiáké. Mint Georg Ebers német egyiptológus 1873-ban kiadott szöveggyűjteményében olvasható, az ókori egyiptomi orvosok már tudták, hogy egyes virágok köhögési rohamot válthatnak ki. A tünetegyüttes mai nevét azonban jóval később, 1906-ban vezette be Clemens von Pirquet osztrák gyermekgyógyász és kutatótársa, a magyar Schick Béla. Pirquet volt az első, aki leírta, hogy a tüneteket valószínűleg olyan idegen anyag váltja ki, mely a szervezetben túlzott védekezést idéz elő (HVG, 1996. február 17.). Azt azonban még ma sem tudják teljes bizonyossággal megmondani a kutatók, hogyan is változtatja át ez az idegen anyag - amely lehet például a Magyarországon körülbelül egymillió embert megbetegítő parlagfű - a normális immunreakciót allergiás válaszra. Abban bizonyosak, hogy a főszerepet a hisztamin nevű hírvivő vegyület játssza, melynek feladata, hogy támadó vagy éppen csitító utasításokat továbbítson az immunsejteknek. Ám akkor is hisztamin szabadul fel, amikor a szervezet tévedésből szimatol veszélyt egy alapjában ártalmatlan anyagban. Ez a vegyület aztán igen csúnya dolgokat képes művelni: például összehúzza az izmokat a légutak falában, ami asztmás rohamot okozhat, de a túl sok hisztamintól kitágulhatnak az erek, és leeshet a vérnyomás, ami sokkos állapothoz is vezethet.

A keresztreakciók által létrejött második - szerencsétlen esetben akár harmadik - allergia hasonló tévedésből fakad, amikor a beteg szervezetébe olyan anyag kerül, amire a páciens egyébként nem érzékeny, csak akkor, ha már kiütött rajta az alapallergiája. "A különböző eredetű allergének legalább öt-hat aminosavjának kell hasonló térszerkezetet létrehoznia ahhoz - de ez a szám általában hét-kilencre tehető -, hogy a hasonló allergiás reakció beinduljon" - mondja a már idézett Nékám Kristóf. Ekképp egyező aminosav-kombináció rejlik például a nyírfában és az almában vagy az őszibarackban, hasonlóan keresztezheti egymást a tehéntej és a kecsketej, valamint a poratka és a rákfélék is.

Noha ezek az anyagok valóban hasonló szerkezetűek, a második allergiás reakció már nem pontosan úgy - és nem feltétlenül azon a testrészen - játszódik le, mint az első. "Ha a parlagfűre orrfolyással reagáló beteg banánt eszik, és keresztreakció lép fel, akkor feldagadhat a szája, de jött hozzánk olyan, feketeürömre érzékeny beteg is, aki zellert szeletelt, és azokon a testrészein keletkezett viszketés, ahova a zelleres kezével ért" - említi Nékám azokat a szimptómákat, amelyek megjelenésekor a szakorvos keresztallergiára gyanakodhat. Kezelni az eredeti allergiára kifejlesztett módszerekkel, nagyobbrészt gyógyszerekkel lehet a keresztallergiát is - és persze a tünetkiváltó étel kerülésével.

Akármilyen ijesztőnek tűnnek is az allergiaduplázódások, szerencsére nem minden túlérzékeny egyént sújtanak. A statisztikák szerint azonban a pollenérzékenyek mintegy 40 százaléka felkészülhet valamilyen keresztreakcióra.

Csekély vigasz, hogy a keresztallergia szezonális betegség, azaz a folyamat csak akkor indul be, ha az alapallergiát kiváltó ok fennáll, például a "veszélyes" növény virágzik. Aki tehát parlagfűre érzékeny, az év nagy részében nyugodtan eheti a számára rizikós zöldség- és gyümölcsféléket, ám a jelenleg is zajló virágzáskor jobb, ha lemond a - pechjére éppen most érő - dinnyefélékről. "Akkor is megjelenhet a keresztreakció, ha a beteg már szed gyógyszert meglévő allergiájára, bár a kezelés mindenképpen csökkenti a tüneteket" - figyelmeztet Szilasi Mária.

A további 60 százaléknak szerencsére nem kell ilyen gondokkal bajlódnia. A kutatók számára azonban ma is kérdés, mitől függ, hogy éppen ki esik keresztallergia áldozatául, míg mások csak egy allergiával küszködnek. Mára már bebizonyították, hogy a hajlam - szakszóval atópia - a génektől függ. Az 1990-es évek óta tudják a kutatók, hogy a 11. kromoszóma hosszú karján található az a gén, mely elsősorban felelős az atópiáért. Azóta azonban az is kiderült: többféle gén együtthatása kell ahhoz, hogy valaki allergiássá váljon. Ráadásul e gének lehetséges kombinációja mindenkinél más, ezért egyeseknél ez a hajlam nagyon erős lehet, azaz igen súlyos megbetegedéssel jár, míg másoknál csak enyhe. Ugyanígy a keresztallergiára való hajlamot is az egyéni érzékenységtől függőnek tartják - bár erre hajlamosító gént a tudósoknak eddig nem sikerült találniuk.

A genetikai háttér mellett a döntő szó a környezeti hatásoké. "Az allergia és a keresztreakció kirobbanása egyebek között függ az ingerlő anyag koncentrációjától és hatásának időtartamától is" - tudjuk meg a már említett Szilasi Máriától. A környezeti hatások nyomán mindinkább elharapózó allergia a szakemberek szerint magában hordozza az egyre több keresztreakció lehetőségét is, ezért az erre hajlamosaknak nem árt tisztában lenniük azzal, mely további keresztallergiák társulhatnak alapallergiájukkal. Főleg ha esetleg olyan országokba mennek nyaralni, ahol szokatlan zöldségekkel és akár tengeri gyümölcsökkel találkozhatnak.

SINDELYES DÓRA