Fordított szereposztásban állt a közelmúltban bíróság elé Németországban egy NDK-időkbéli besúgó és áldozata. Akit a hírhedt állambiztonsági szolgálat, a Stasi ügynöke följelentett, most az volt a vádlott, az egykori spicli pedig az áldozat. A történet a nyolcvanas évek elejének Drezdájába nyúlik vissza, ahol is Michael Schlosser autószerelőként dolgozott a helyi tévéstúdiónál. Időnként vállalta kollégái privát kocsijainak javítását is, így azok bejáratosak lettek hozzá - és egyikük észrevette, hogy Schlosser valamiféle repülő alkalmatosság építésével foglalatoskodik. Bizonyára szökni akar, gondolta - egyébként helyesen -, és másodállásban Stasi-besúgó lévén, iziben jelentett is tartótisztjének. Az éber államrendőrség lecsapott Schlosserre. Börtön várt rá, majd az NSZK fogolyvásárlási akciója keretében Nyugatra távozhatott. Az újraegyesítés után előbb saját aktáit tanulmányozva megismerte a besúgó nevét, majd egy éve egy tévéműsor stáblistáján is fölfedezte egykori kollégáját. Az elszenvedett börtönidőkért, a meghurcoltatásért 80 ezer eurót kért tőle - névvel, címmel ellátott levélben. Az NDK-rendőrség egykori önkéntes munkatársa az új, össznémet rendőrségnél keresett és kapott védelmet: Schlossert zsarolásért bíróság elé állították. 2100 euró pénzbírságra ítélték, de a hírek szerint ő ezt nem tartja túl nagy árnak azért, hogy nyilvánosságra került a besúgó neve és története.