A jelek szerint elsősorban érzelmi és pártszimpátia-alapon születik majd döntés az e hét vasárnapjára kiírt népszavazáson, amelyen a berlinieket arról kérdezik, tovább üzemeljen-e a tempelhofi repülőtér. A tartományi jogú német fővárost irányító, a szociáldemokratákból és a baloldalból álló koalíció arra hivatkozva zárná be a veszteséges Tempelhofot, hogy az épülő Berlin-Brandenburg óriás-repülőtér árnyékában nincs létjogosultsága - egyébként valószínűleg a másik két légikikötőnek sem: a menetrend szerinti járatokat fogadó és indító Tegelnek, valamint az egykori NDK-s repülőtérnek, Schönefeldnek, amely fapadoskikötőként éledt újjá Csipkerózsika-álmából. Az egykori Nyugat-Berlin nosztalgiájától sem mentes kereszténydemokrata és liberális ellenzék viszont Berlin világvárosi jellegét, az üzletemberek gyors közlekedését félti. Ők ennek megfelelően érvelnek a várost elborító plakátjaikon, míg a bezárást szorgalmazó pártok azt mondják, nehogy már a kisemberek fizessék meg a gazdagok kényelmét. A szinte belvárosi Tempelhofot, az 1930-as évek építészetének egyik legimpozánsabb alkotását ma elsősorban magángépek használják, lehetséges kapacitásának kevesebb mint 30 százalékát igénybe véve. Az érzelmi kampányolásba bekapcsolódott Angela Merkel kancellár is. Ő Tempelhof történelmi jelentőségét emelte ki: 1948- 1949-ben, a berlini blokád hónapjaiban az amerikaiak légihídon át látták el a várost élelmiszerrel, tüzelőanyaggal, mindennel. A több mint 2,4 millió berlini a magyarországiakhoz hasonló népszavazási szabályok szerint voksol majd vasárnap: akkor érvényes az eredmény, ha legalább a jogosultak 25 százaléka azonosan szavaz.