A rendőrség a számítástechnika fejlődése ellenére sem ellenőrizheti válogatás és indok nélkül az autósokat. A német alkotmánybíróság korlátozta az automatikus rendszámleolvasók használatát. Az indoklás szerint a megfigyeltség érzése általános félelmet váltana ki a lakosságban. A rendszámokat csak gyanús esetekben vagy bűncselekmények megelőzésére szabad számítógépesen ellenőrizni, a gyanú felett álló adatokat pedig azonnal törölni kell. Az ítélet nem zárja ugyan ki, de alaposan megfontolandóvá teszi a német belügyminiszter tervét, hogy a teherautók autópályadíj-fizetését ellenőrző kamerákat - ezek más készülékek, mint a rendőrségi rendszámleolvasók - súlyos bűncselekmények kinyomozásához is felhasználják. Magyarországon mind a szabálysértési, mind a büntetőeljárásokban szabad bizonyítási rendszer működik, bizonyítékként elvben bármi felhasználható, így akár az autópályák díjfizetést ellenőrző kameráinak vagy a városokban a járdákra, úttestre is rálátó biztonsági kameráknak a felvételei is. A gyakorlatban a biztonsági kamerák képeit csak súlyosabb bűncselekmények vagy jelentősebb utcai zavargások rekonstruálására használták. Péterfalvi Attila még adatvédelmi biztosként élesen ellenezte azt az elképzelést, hogy az Állami Autópálya-kezelő Zrt. kameráit használják annak ellenőrzésére, hogy adott távolságot mennyi idő alatt tesz meg egy jármű, vagyis az átlagsebessége túllépi-e a megengedettet. Szerinte nem mosható össze egy polgári jogi jogviszony - az autópálya-használat - ellenőrzése az állam büntető hatalmának gyakorlásával. Ha e célból mégsem külön rendőrségi eszközöket használnak, legalább arról gondoskodni kell, hogy a sebességmérés adatai a rendőrséghez kerüljenek, az autópálya-kezelő cég ne válhasson szabálysértések adatfeldolgozójává - mondta Péterfalvi a HVG-nek.