Öt tudós osztozik az idei orvosi, illetve fizikai Nobel-díjon. Előbbit az embrionális őssejtek segítségével egereknél végrehajtható genetikai módosításokért az amerikai Mario Capecchi és Oliver Smithies, illetve a brit Martin Evans kapta. Az általuk kidolgozott technikával "knock-out" egerek hozhatók létre, amelyekben a több mint húszezer gén némelyikét kikapcsolják, az állaton megfigyelhető következményekből pedig meghatározható a kikapcsolt gén funkciója. A kutatók munkája alapján, magzati őssejtek felhasználásával az egerekben a genetikai eredetű szív- és érrendszeri, idegrendszeri, illetve daganatos betegségeket is modellezni lehet. Magyarországon effajta vizsgálatokat az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben és az MTA Szegedi Biológiai Központban (SZBK) is folytatnak. "Nem lepett meg a genetikustrió - egyébként jól megérdemelt - díjazása, hiszen e felfedezésükért már 2001-ben megkapták a kiemelkedő orvosi kutatásokra megítélt, gyakran Nobel-előszobaként működő Lasker-díjat" - mondta a HVG-nek Venetianer Pál, az SZBK Biokémiai Intézetének igazgatója. A fizikai Nobel-díjat a francia Albert Fert és a német Peter Grünberg kapta az óriás mágneses ellenállás (GMR) 1988-as felfedezéséért. E hatást - a külső mágneses tér parányi változása kismértékben befolyásolja az elektromos ellenállás mértékét - hasznosítják például a laptopokba, zenelejátszókba szerelt nagy kapacitású, de parányi adattároló lemezek olvasófejei. Lapzártánk után, szerdán adják át a kémiai, csütörtökön az irodalmi, pénteken pedig a Nobel-békedíjat.