2007. október. 10. 00:00 Utolsó frissítés: 2007. október. 10. 17:02 Prizma

Rágalombiznisz

Inkább bezúzatta a Dzsihád alamizsnái című könyv még el nem adott példányait a brit Cambridge University Press kiadó...

Inkább bezúzatta a Dzsihád alamizsnái című könyv még el nem adott példányait a brit Cambridge University Press kiadó, mint hogy kártérítési perbe keveredjen az amerikai szerzők ellen emelt rágalmazási vád miatt. Khalid bin Mahfúz szaúdi üzletember a tavasszal perelte be a brit kiadót, mert a könyv azt állította, hogy családja pénzzel támogatja a terrorizmust. Az angol törvények szerint rágalmazási ügyekben az alperest terheli a bizonyítási kötelezettség. Erre a kiadó nem vállalkozott, inkább megsemmisítette a raktárakban lévő 2300 példányt, ráadásul - ismeretlen összegű - kártérítést fizetett, írásban bocsánatot kért, és levétette a művet a könyvtárak polcairól. Főképp amerikai kiadók és szerzők figyelik növekvő aggodalommal azt a jogi kiskaput, hogy Nagy-Britanniában pert lehet indítani bármely kiadvány miatt, amely ott boltban kapható vagy interneten megrendelhető - ez gyakorlatilag a teljes angol nyelvű könyvpiacot támadhatóvá teszi. 2005-ben Roman Polanski filmrendező a Vanity Fair amerikai magazin ellen, 2003-ban Borisz Berezovszkij orosz oligarcha a szintén amerikai Forbes kétheti lap ellen nyert pert. Az amerikai Random House brit leányvállalata rágalmazási pertől tartva 2004-ben már ki sem adta a Bush-dinasztia, Szaúd-dinasztia című könyvet, amely mégis sikerlistás lett a szigetországban, mert egy kis kiadó, a Gibson Square vállalta a kockázatot. Mahfúz egyébként visszatérő vádló Nagy-Britanniában, a mostani már legalább a negyedik sikeres rágalmazási ügye.

hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.