Az egészségbiztosítás államosításában látja az egyetlen üdvözítő megoldást az amerikai egészségügy problémáira Michael Moore filmrendező, derül ki Sicko című dokumentumfilmjéből. A tengerentúl június 29-én debütált moziban Moore a szolidaritás mellett és a profitorientált egészségbiztosítás ellen foglal állást. Ez utóbbiról a film azt sulykolja - politikai korrupcióra is utalva -, hogy a gyógyszeripar és az egészségbiztosítók nyomására tartja fenn a washingtoni kongresszus. Így fordulhat elő, hogy Moore szerint a biztosító olyan választás elé állítja a beteget: a két levágott ujjbegye közül melyiket varrják vissza, mert a biztosításából csak az egyikre futja. Mindeközben Kanadában, Nagy-Britanniában és Franciaországban senkitől nem tagadják meg az ellátást azért, mert nem engedheti meg magának, jóllehet ezek nem olyan gazdag országok, mint az Egyesült Államok - érvel filmjében a rendező. A magát politikai propagandistának tartó Moore 2004-ben a 2001. szeptember 11-e utáni amerikai politikát leplezte le a Busht megbuktatni szándékozó, cannes-i nagydíjas, Fahrenheit 9/11 című agitprop filmjében. A most bemutatott mozi bírálóinak egyik érve szerint Moore úgy állítja be kánaánként a fenti országokat, hogy közben elhallgatja az állami gondoskodás árnyoldalait: Franciaország magas közterheit vagy a brit kórházak likviditási gondjait. Mindezek ellenére a Sicko hatására meginduló társadalmi viták következtében talán több pénz jut kormányzati forrásokból a biztosításból kimaradók ellátására is - véli Karen Ignani, az amerikai egészségbiztosítók szövetségének elnöke.